Pór Antal: Az Esztergam-várbeli Szent István első vértanuról nevezett prépostság története (1909)
64 BŐYTHE MIKLÓS PRÉPOST Az elősorolt adatokból látjuk tehát, hogy Bőythe Miklós 1638. május 2-án a győri egyháznak csupán olvasókanonokja és azonkívül, hogy a győri káptalan egyik legképzettebb és legtevékenyebb tagja volt, de semmi más méltóságot, vagy hivatalt nem viselt. Következőleg tévedett a jóemlékű Kemp Mihály, esztergami kanonok, állítván,1 hogy már 1631-ben vétetett át hasonló, azaz olvasó- kanonoki minőségben a győri káptalanból az esztergamiba. Ellenben elfogadhatjuk a győri 1877. évi Schematismus állítását, mely szerint Bőythe 1634-ig volt Győrben olvasókanonok, sőt ez évben a sági prépostság jövedelmét is élvezte. A sági prépostságban, ugyanis Lósy Imre lévén Bőythe előde, annak püspökké történt kinevezése alkalmából a prépostság megüresedett, következőleg Pázmány bibornok azonnal kineveztette őt az 1633. évi nagyszombati zsinat után sági prépostnak. És valóban; a győri székeskáptalan csakis 1634. április 3-án fönntebb idézett levelében cimezi nagytiszteletü Bőythe Miklós urat sági prépostnak, az esztergami főkáptalan olvasókanonokjának, Pázmány Péter bibornok, esztergami érsek helytartójának és általános ügyhallgatójának. Egy évvel később, 1635. április 4-én ugyanezen címeket viseli Bőythe, mégis megtoldva a királyi Ítélőtábla főpapi bírája címével.2 A mondott napon tiltakozott Bőythe az ellen, hogy Orbovai Jakus- sich György, szentistváni prépost a sági prépostsághoz, tehát hozzá mint földesúrhoz tartozó pecsenici és alsóalmási dézsmát a lévai várnak bérbe adta, noha ehhez semminemű joga nem volt. Ekkor tehát még nem volt szentistváni prépost, de ilyenné még ugyanezen 1635. év október 20. után lehetett, midőn Jakussich szerémi püspökké és préposttá kineveztetett. És valóban 1636. április 21-én Udalricus Franciscus de Colowrat Bőythe Miklóst nem csupán esztergami helytartónak, sági prépostnak, hanem esztergam-szentistváni prépostnak is címezi.3 Ebből világosan kitűnik, hogy Pázmány nagyon megszerette e férfiút, kinek képességeit az 1630. és 1633. évi nemzeti zsinaton megismerte, amiért átvette az esztergami főszékeskáptalanba kanonoknak, megtette a lelkiekben általános helytartójának, ügyhallgatójának és hogy ehhez képest kellőn javadalmazta, kinevezte előbb 1 Memoria Consecrationis, 152. 1. 2 Az esztergami főkáptalan hiteleshelyi levéltára, 14. jegyzőkönyv, 429. 1. 3 Az esztergami főkáptalan házi levéltára, 53. fiók, 4. nyaláb, 21. szám.
