Pór Antal: Az Esztergam-várbeli Szent István első vértanuról nevezett prépostság története (1909)
BŐYTHE MIKLÓS PRÉPOST 65 a bold. Szűzről nevezett sági, utóbb a szent István első vértanúról nevezett esztergamvárbeli prépostnak is. De mikor történt mindez ? pontosan, napra meghatározni nem tudjuk. Péterffy följegyezvén Lósy Imre esztergami érsek élete főadatait,1 megemlíti, hogy a császár 1628. július 7-én neki adta a sági prépostságot, mely Domibrovich zágrábi püspök halálával megürült ; följegyezte továbbá, hogy Pázmány Péter Lósyt a nagyszombati székesegyházban 1631. június 21-én váradi püspökké szentelte. Ennek következtében mondhatott le Lósy a sági prépostságról, melyet Pázmány Bőythenék adományozott, de semmiesetre 1633. előtt, mert mint ilyen akkorig elő nem kerül. Kollányi egyik kút- forrása szerint2 1634. február 16-án nevezték ki Bőythét szent- istváni prépostnak, amit el nem fogadhatunk, minthogy elődje a szentistváni prépostságban, Jakussich György csak 1635-ben lett szerémi püspök és ugyanazon év október 20-án pozsonyi préposttá ; tehát hamarabb a szentistváni prépostságról aligha mondott le. Sőt Lippay György kancellár 1636. június 6-án kelt, alább közlendő leveléből, melyben Bőythét új prépostnak mondja, azt a következtetést vonhatjuk, hogy Bőythe 1635. vége előtt nem lett szentistváni prépost. Mint szentistváni prépost Bőythe mindenképen arra törekedett, hogy prépostsága jogait alaposan megismerje, jövedelmeit teljesen kézhez kapja és egykori káptalana hontmegyei birtokait visszaszerezze. Első nyomait ez igyekezetének Bécsben 1636. április 21-én találjuk, ahol a már említett Colowrat, a királyi udvari kamara elnöke Bőythének ezeket írta: Jelentette — úgymond — a lévai tiszttartó, hogy illő módon fölajánlotta a prépost úrnak a háti tized után járó váltságdíjat, melyet a szentistváni prépostok kapni szoktak. A prépost úr azonban azt felelte, hogy ama tizedet nem szándékozik bérbe adni, hanem maga fogja azt beszedetni, noha a prépostelődök mindenkoron meg voltak elégedve az egyezer forint bérrel. Reméli tehát a kamaraelnök, hogy az ő kedves barátja is beéri a mondott összeggel annál inkább, minthogy e tized igen közepesen jövedelmez.3 1 Concilia, II, 335. 2 Esztergami kanonokok, 238. 1. 3 U. o. 53. f. 4. ny. 21. sz. Kis ív papíron, ép, spanyolviaszba nyomott zárópecséttel. Az esztergam-várbeli prépostság tört. 5
