Pór Antal: Az Esztergam-várbeli Szent István első vértanuról nevezett prépostság története (1909)
BÔŸTHE MIKLÓS PRÉPOST 57 nak megfogyott ugyan, de még mindig nem megvetendő jövedelmét. Ilyenek valának: Dudics András. Ezen ép oly ismeretekkel és tapasztalással, ékesszólással és mély tapasztalással biró, mint gyönge jellemű, szenvedélyes, izgatott és azért utóbb önmagáról és állásáról megfeledkezett szerencsétlen férfiú született Budán, 1533. február 5-én. Iskoláit Padovában, Veronában és Párisban, hova Anglián át került, elvégezvén, Bécsben a királyi udvarnál kapott alkalmazást. Csakhamar esztergami kanonok, felhévvizi, 1561. június 3-án szent Istvánról nevezett esztergami prépost lett. Kolosváry János, szent- domokosrendi szerzetest, kolosmonostori apátot és rövid idő óta választott Csanádi püspököt, valamint az alig 28 éves Dudics, apostoli főjegyzőt, szentistváni prépostot és választott knini püspököt küldötte ki az Oláh Miklós érsek rendeletére és elnöklete alatt egybegyült nagyszombati zsinat a magyar klérus képviselőinek a tridenti zsinatra és 1676 darab aranyat gyűjtött össze segélyül részökre. Dudics a zsinaton feltűnést keltett ékesszólása és lelkes buzgalma által. Közben — Kolosváry 1562. november 24-én elhunyván — Csanádi püspökké, 1563. szeptember 4-én pedig pécsi püspökké nevezte ki a király és követségekben is fölhasználta. Két Ízben járt a lengyel király udvaránál, 1567-ben harmadszor is ide utazott hasonló minőségben. Ekkor belevadult a lengyel királyné egyik udvarhölgyébe. Kitépte magát az egyház kötelékéből, az anti- trinitáriusokhoz hasonló elvekkel lelkében lutheránussá lett és feleségül vette ágyasát, előbb azonban megrabolta a pécsi egyház kincseit.1 Szemesei Eadéczy István. Már kora ifjúságában kiváló érdeklődést tanúsított a tudományok, kivált a költészet iránt, úgy hogy Oláh Miklós érsek a legszebb jövőt jósolta neki. Egyházi pályára lépvén 1564-ben lett szentistváni prépost ; 1567-ben pedig nagyváradi püspökké nevezte ki Miksa király; innen azonban anélkül, hogy Rómából a megerősítést elnyerte volna, már 1572. július 29-én az egri püspöki székre helyezte át. Időközben még királyi helytartóvá és a pozsonyi kamara igazgatójává is kinevezte, sőt 1575-ben a pozsonyi prépostságot is elnyerte. Mint püspök föladatának tette a vallás érdekeinek megoltalmazását.2 1 Franki (Fraknói) : A magyar főpapok a trienti zsinaton. (Magyar Sionr 1863. evf.) -— Kollányi idézett műve 156. lap. 2 Kollányi id. müve 159. lap.
