Pór Antal: Az Esztergam-várbeli Szent István első vértanuról nevezett prépostság története (1909)
58 BŐYTHE MIKLÓS PRÉPOST Hetesi Pethe Márton. Pappá szenteltetvén, tehetségei, készültsége és lelkes buzgósága csakhamar méltóságokhoz segítették. Már szerémi, aztán váci püspök és pozsonyi prépost volt, midőn 1586. augusztus 18. a szentistváni prépostságot is elnyerte. 1587-ben váradi püspökké, szepesi és jászói préposttá nevezte ki a király, 1598-ban áthelyezte a győri püspöki székbe, melyet végre a kalocsai érsekséggel cserélt föl. Mint szepesi prépost a Szepességben erős küzdelmet folytatott a terjeszkedő protestantizmussal szemben. Egyházi látogatást tartandó e szándékáról értesítette a szepesi városokat. Ezek azt válaszolák neki, hogy mindenképen ellenállának az antikrisztusnak és készek véröket is ontani. Pethe nem hagyta magát e barátságtalan üzenettel elriasztani, hanem megkezdette a vizsgálatot. Sorra járta a plébániákat, a hitújításhoz pártolt lelkészeket elmozdította és helyökre katholikus papokat rendelt. Végre mégis kénytelen volt a Szepességet otthagyni és ellenei fanatikus gyűlölete elől Somorjára menekülni. Midőn itt se látta magát biztonságban, Német-Újvárnak vette útját; a körmendi várőrség azonban útját állotta, mindenéből kifosztotta és csak a legnagyobb életveszély közt sikerült tőlük szabadulnia. Végre Bécsbe költözött, ahol meg is halt 1605. október 3-án. László testvére tetemét Pozsonyba szállíttatta, hol szép sírköve a préposti főtemplomban máig is látható. A szepesi káptalan hálából szintén síremléket állított föl prépostjának, kiről azt mondja, hogy csodálatos bölcseséggel folyt beszéde és szava delphiumi jóslatként ünnepeltetett az országban. Dr. Pirhalla, a szepesi prépostság történetírója azt véli, hogy túlságos sokat ezzel a káptalan nem mondott, mert Pethe a szepesi főpásztorok talán legnagyobb alakjának nevezhető : úttörője volt a katholikus hitéletnek és nevezetes, hogy Pázmány Péterre, hazánk legnagyobb fiára, elsőnek ő hitta föl a figyelmet.1 1588-ban januárius 17-én Gherödy János, mint esztergami kanonok nyerte el a szentistváni prépostságot. Mint ilyet a király 1589-ben knini, 1592-ben pécsi püspökké s egyúttal az esztergami érsekség kormányzójává nevezte ki. 1596-ban átment az egri püspöki székbe. Minthogy azonban a török ugyanez évben elfoglalta Egert, kénytelen volt Nagy-Szombatba menekülni, hol 1597. meghalt2 1 Dr. Pirhalla Marton : A szepesi prépostság vázlatos története. (Lőcse, 1899. 303. és kk. lapok.) Kollányi i. h. 183. lap. 2 Kollányi i. m. 176. 1.
