Pór Antal: Az Esztergam-várbeli Szent István első vértanuról nevezett prépostság története (1909)

HANYATLÁS

53

vent e királyi parancs következtében 1713. évi május 10-én kiadta az imént vázolt, 1633. évi tanúvallató jegyzőkönyvet.1

A Szántai-féle alapítványnál inkább érdekelte a szentistváni prépostokat a báti tized, melyből jövedelmök tekintélyesebb része származott. Tudjuk ugyanis Kanizsai János alapító leveléből, hogy a báti tized egymagát a szent István egyház prépostját illette.

E tized miatt és végett sok bajuk volt a prépostoknak, főleg azóta, hogy I. Ferdinánd császár és király rendeletéből Salm Miklós gróf a pártos Balassa Menyhérttől elfoglalta Léva várát, minek következtében nem csupán a vár, mint az uradalom feje, hanem az összes lévai uradalom, vele a Szántai-féle két falu, a báti ház és a báti tized, a király kezébe került.2 — Mily gondját viselték a Szántai-féle alapítványnak, immár tudjuk; a báti tizeddel azonban kiméletesebben bántak el. Elvették ugyan a tizedet a préposttól; az uradalom szedte azt be saját előnyére, de valamelyes bért fizettek érette. Wyzkelethy György uram, a lévai tiszttartó (provisor) mintegy harmadát adta ki annak, amit a tized jövedelmezett, nagy kárára nem csupán a prépostnak, hanem a plébánosoknak is, kiknek a tizedből részök volt. A kárt 900 magyar forintra becsülték. Ebből természetesen pör támadt. Az érseki helytartó pörvesztesnek Ítélte a királyi tiszttartót és az összes pörös leveleket felküldötte Nádasdy Tamás nádorispánhoz végrehajtás végett (1559). Ekkor közbe lépett Ruszkai Dobó István honti főispán, a bányavárosok kapitánya, az «egri hős», és rendeletet eszközölt ki a királytól, melynek értelmében a báti tizedügy nem tartoznék egyházi törvényszék elé, hanem a király személyes jelenlétében bírálandó el. A szentistváni prépost ugyan ellent mondott ezen, az eddigi gyakorlatot megtévesztő fölfogásnak, mindamellett a nádorispán nem mert a királyi rendelettel ellenkezni és a port elintézetlenül visszaküldődé az érseki helytartónak. (1559. november 20.)

A dolog ennyiben nem maradt A pör tovább folyt és pedig nemcsak a bátaiak ellen, kik a prépostnak a tizedfizetést megtagadták, hanem idézés ment nagyságos Dobó Istvánhoz is, ki a tizedadást a bátaiaknak megtiltotta. (1562. augusztus 18.)3

Mint került dűlőre e tizedügy ? ehhez az adatok hiányzanak ;

1 Az esztergami fökdptalan házi levéltárában, 25. fiók, 7. nyaláb, 7. szám alatt öt íves papír füzet, megerősítve a konvent ép pecsétjével.

2 53. f., 1. ny., 24. sz.

3 53. f., 4. ny., 17., 18., 19. számok.