Klinda Irma: Az édes anyához. Gyermekei neveléséről. (1906)
24 nyomokat hagy maga után. Azért, ha nem is szükséges, hogy mindenkor az anya maga legyen gyermekeinek játszótársa, legalább távolról figyelemmel kisérje, ellenőrizze játékukat. Igazi jó anya, ha csak teheti, minden szabad pillanatát a gyermekeinek szenteli, mert úgyis hamar bekövetkezik az idő, mikor a nap több órájában nem lehet vele. De akkor meg bízni kell az iskolában és a gyermekek tanítójában. A nyilvános iskola nem egyéb, mint a társadalom és az élet maga, de kicsiny kiadásban. Legalkalmasabb ez a gyermek kicsiny lényéhez és az élet iskolája megkezdésének megismeréséhez. Épen azért nem is szabad a gyermek előtt az iskoláról úgy beszélni, hogy attól már előre is féljen. Ellenkezőleg: vágyat kell benne ébreszteni a társaság és a tudnivalók iránt. 8 ezt a vágyat nemcsak föntartani, de fokozni is ismét az anya kötelessége. Ne vélje, hogy elegeit tett, ha beadta őt az iskolába s olykor tudomást vett magaviseleté és szorgalma felől. Ez nem elégíti ki a gyermeket sem, mert ő eddig ahhoz szokott, hogy még játékában is az anyai figyelem tárgya
