Gábris József: Az alma mater dicsérete (1992)
megszűnésével kapcsolatosan az akadémia megnyitásának érdekében a megyei pártbizottság, a megyei tanács vb és a művelődésügyi osztály közös erőfeszítéseket tesznek.’’ December 21-én a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya felterjesztéssel fordul ez ügyben a Művelődési Minisztériumhoz és a Minisztertanács Titkárságához. Levelében hivatkozik arra, hogy az osztály már ezt megelőzően írásban és szóban is felvetette a kérdést. Kedvező, végleges döntést kér, melynek alátámasztására részletesen megindokolja álláspontját. Ugyanezen időszak alatt (1957. december-1958. január) a nevelőtestület két alkalommal is megbízottat küld a Magyar Szocialista Munkáspárt központi apparátusába, ahol akkor fontos beosztásban dolgozott a város valamikori párttitkára, tőle kért támogatást a tanítóképzés Esztergomban való megmentése ügyében. A következő események már azt bizonyítják, hogy a majdnem egyéves közös erőfeszítés megfelelő eredménnyel járt. 1958. január 17-én helyszíni szemlét tartottak a városban és a tanítóképzőben, az akadémia elhelyezésével kapcsolatban. E szemléről jegyzőkönyv készült, melyből kiderül, hogy valamennyi érdekelt országos tanácsi és politikai szerv képviselője jelen volt, tehát végre közös erőfeszítéssel készül valami. A helyi szervek képviselői közük, „hogy amennyiben az MM felső vezetői későbbi döntése értelmében Esztergomban tanító- és óvónőképző akadémia felállítására" kerül sor, elhelyezésére a feltételek biztosíthatók, sőt erre kötelezettséget is vállalnak. A jegyzőkönyv felsorolja mindazokat a gyakorlati jellegű kérdéseket, igényeket, amelyeknek megoldását szükségesnek ítélik. Ugyanez év október 18-án a megyei tanács művelődésügyi osztálya a Művelődési Minisztériumot tájékoztatja a megyei tanács vb határozatáról, mely szerint „a végrehajtó bizottság a művelődésügyi osztály javaslatára - a Művelődési Minisztériummal egyetértésben hozzájárul ahhoz, hogy Esztergomban a jelenleg működő tanítóképző helyett a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1958. évi 26. sz. törvényerejű rendelete alapján felsőfokú tanítóképző létesüljön. A végrehajtó bizottság elfogadja az Esztergomban 1958. január 17-én felvett jegyzőkönyvben foglaltakat. Ennek alapján utasítja Esztergom Városi Tanács Végrehajtó Bizottságát, hogy a jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeinek tegyen eleget" Hivatalosan is pont került tehát a mondat végére. Közben már október 1-jén kinevezték az iskola új igazgatóját is, akinek feladata lett az átszervezés irányítása, végrehajtása. Az október 21-i tanács vb-ülésen tájékoztatás történik az új intézet elhelyezésével kapcsolatos tanácsi feladatokról. Terv készül az épület megfelelő átalakítására, mely 1959 őszéig nagyjából befejeződik. Konkrét lépések történnek a megfelelő tárgyi és személyi feltételek biztosítására. A Művelődési Minisztérium meghirdeti az intézeti tanári állásokat, mivel az új intézménynek sehol nem lehetett automatikusan oktatója az, aki a régiben már tanított. Döntés született az épületben levő vegyes leánykollégium új helyre való telepítéséről, lakói átmeneti étkeztetéséről. 1959. május 4-én az intézet fiúkollégium céljára átveszi a Bajcsy-Zsilinszky utca 32. szám alatti épületet. Megtörtént az oktatói állásokra érkezett pályázatok elbírálása. Annak eredményeként kiderült, hogy az új intézmény oktatóinak túlnyomó többsége ugyancsak új ember lesz. Az országban Esztergomban cserélték ki legnagyobb arányban a tantestület tagjait. Nem tudni, hogy eléggé megalapozott volt-e ez a döntés, de megtörtént, az új helyzetre fel kellett 34
