Gábris József: Az alma mater dicsérete (1992)

Az emlékezés kiemelkedő epizódja volt az öregdiákok énekkarának szereplése, melyet Sziklai Artur (képünkön), ugyancsak valamikori diáktárs vezényelt. Szervezése, a hajdani énekkarosok jelentkezése, az 1950-es években ismert és népszerű dalok, énekkari műso­rok kiválasztása már hónapokkal előbb megkezdődött. Az érdeklődők, „a fellépésre haj­landók” jóval előbb megkapták a kottákat, hogy idejük legyen a kiválasztott számokat emlékezetükben felfrissíteni. A fellépést megelőző este és a szereplés reggelén a mintegy 30 fős csoport próbát tartott. Szereplésük közvetlen, kedves hangulatot teremtett az elér- zékenyült „közönség” tagjai között, akik közül sokan a végén már maguk is bekapcso­lódtak az éneklésbe. Majd a felvidéki volt tanítóképzősök üzenetét Princkel József tol­mácsolta. A volt tanárok közül Rábl Alajos szólt a jelenlévőkhöz. Boros Gyuláné a volt tanítóképző valamikori diákjai nevében emlékezett és mondott köszönetét mindazoknak, akik e nap sikerén munkálkodtak. Végül az ünnepségen megjelent, a helyi nevelőképző intézetek volt tanárai emlékpla­kettet vehettek át az egyesület - talán - két legfiatalabb tagjától, melynek tervezésével Bárdos Anna ajándékozta meg egyesületünket. A kivitelezésben a Kályhacsempegyár volt segítségünkre. A teremből való távozáskor valamennyi jelenlévő emléklapot kapott, melynek tervezése Végvári I. János, az intézmény volt tanárának ajándéka. 25

Next

/
Thumbnails
Contents