Kubovich Ignác: Adatok Esztergom szanálásához - Kapcsolatban a helyi gazdasági viszonyokkal (1931)

7 —

községüktől ingyen munkát nem kaptak földjeik megművelésére, rendszerint haszonbérbe adták ingatlanaikat, mert házi kezelésben nem kaptak azokból kielégítő jövedelmet, jóllehet ezeknek a földjükön kívül pénzbeli fizetésük is volt, amiből a mun'káltatási költség egy része kikerült volna.

Akkoriban nem is áhítozott a gazdasági munkás földbirtok szerzésre sehol a vidéken. Esztergom kisgazdáinak ellenben száz százalékos községi pótadó mellett, a filoxera vész baállta utáni és a háború előtti időre tehető életének a legválságosabb korszaka, mert akkor csúszott ki lábai alól a zsidádi folyón túl fekvő ingatlai- nak kilencvenöt százaléka, de szórványosan a zsidádi vagyis a kenyérmezei folyón belül is a Zsidódtól a Sátorkő pusztáig mindössze körülbelül 450 ■hekd katasztrá- lis hold, amelyet a szomszédos községek lakóinak, a táti, tokodi, dorogi, csévi és kesztölczieknek volt kénytelen eladni, ami pedig