Kubovich Ignác: Adatok Esztergom szanálásához - Kapcsolatban a helyi gazdasági viszonyokkal (1931)
— 8 — összes földbirtokának egy tized részét képezte. Ebben a szomorú időszakban szívesebben vált volna meg az esztergomi nép a filoxera által kipusztitott hegyvidéki és hegymegi ingatlanaitól vagy a város erdeje mentén elterülő és a vadak (szarvas, vaddisznó, borz) kártételeitől sokat szenvedő földjeitől, mint a föniemlitett — síkságon elterülő — 450 holdtól, de ezekre, sajnos, nem akadt vevője. A magyar parasztságról azt tartják, hogy ő képezi országunk legkonzervatívabb néprétégét, a nemzet gerincét; elgondolhatjuk ennél fogva mily lelki fájdalmat érzett az ő esztergomi testvére, amikor az őseitől örökölt földbirtokának egy- tized részét áruba bocsájtotta, mert azt a saját hibáján kivüii okokból nem volt módjában megtartani. A parasztság az ország majdnem minden részében, nemcsak az őseitől reámaradt földjét tartotta meg, hanem a lakóhelyéhez közel fekvő és eladásra kerülő közép- és nagybirtok legnagyobb részét is