Lánczos Zoltán: Adalékok Komárom vármegye útjainak történetéhez. Kézirat (1975)

- 43 A Komárom vármegyén áthaladó vizi közlekedési utak közül kétségtelenül legnagyobb jelentősége vaflit mindenkor a Dunának. E hatalmas folyam, melynek mentén a honfoglalás idejében a magyar nemzet tekintélyes része telepedett le, mindenkor a legtermészetesebb összeköttetést biztosította E-eiettel és Nyugattal egyaránt. Ez a lehetőség a XIII. század eleje után még jó ideig kiaknázatlan maradt. 1221 óta a bécsiek árumegállitó joga, melynek eredetét egyes szerzők 1198-ra teszik /l./ úgyszólván teljesen megakadályozta hazánknak Nyugattal való közvetlen kereskedelmi érintkezését. /2./ Hiábavalók voltak az Anjouk ügyes gazdasági politikájából eredő intézkedések, melyek különféle kedvezményeket biztosítottak a dunai utón hazánkba jövő nyugati kereskedőknek /vámmentesség, királyi oltalom, stb.../ /3./ a regens- burgi, nürnbergi, ambergi,kölni, rajnamelléki és csehországi kereskedők mégis - elkerülve Bécset és a Dunát - inkább Szilézián és Lengyelországon át, Kassán keresztül jöttek az országba. /4./ A keleti kereskedők sem használták ki a Dunán kínálkozó szállítási lehetőségeket, áruik főleg Olaszország felől Kőszeg, Szombathely érintésével kerültek hazánkba. /5./

Belföldi kereskedelmünk szempontjából azonban a Duna mindenkor megtartotta jelentőségét. Partjain keletkezett Komárom és Esztergom városa is, melyeknek előnyére szolgált a Duna mellékvizeinek, főleg a Vágnak, Garamnak és Ipolynak áruszállitás szempontjából is fontos szerepe. Ennek a fontos vizi útnak - a Dunának - a Nagyszombat és Székesfehérvár felé vezető szárazföldi utaink létrejöttére is kihatás^ajf volt. /6./ vv