A Szent István királyról nevezett esztergomi ősrégi papnevelő intézet hittudományi főiskolájának értesítője az 1896-97 iskolai évről (1897)

32

szent szertartások eredete, s az egyházi fegyelem az ős egyházban.

b) A középkor VII. Gergely pápaságáig. A kér. vallás és czivilizáczió elterjedése a népvándorlás folytán keletkezett új államokban. A magyar nemzet megtérése. Az egyházi állam s a nyugati császárság keletkezése. A byzantinizmus s az eretnekségek által megrontott keleti egyház elszakadása; s a meg- fenyitésére hivatott mohemedanizmus keletkezése. A bibornoki s káptalani testületek eredete; szt. Benedek rendjének alapítása és működése. Ez időszak eretnekségei, iskola-ügye, tudománya és erkölcsi fegyelme. Hallgatták az I. és II. éves h. h. heti 9 órában. Tankönyv: Vascotti: Institutiones Hist. Ecclesiasticae és jegyzetek.

Bölcselet. Gondolkodástan. a) Dialektika. A fogalomról általában; a fogalom felosztása, szóbeli kifejezése. A meghatározás. A felosztás. Az Ítélet s külső jele: a tétel. A tétel felosztása s tulajdonságai. Az egyszerű szillogizmus és törvényei. Az összetett szillogizmus válfajai. Az induktio és törvényei. Az érvelések főbb nemei. Az álokoskodások.

b) Kritika. Az igazság fogalma és felosztása. Az értelem különböző állapotai az igazság birtoklását illetőleg. Az általános, a részleges, a módszertani skepticizmus. A külső és belső érzéki megismerés s az öntudat megbizhatósága. Az általános fogalmak tárgyilagos értéke. A realizmus és nominalizmus. A történelmi és tudományos tanúbizonyság. Az igazság kritériumáról felmerült nézetek. A nyilvánvalóság. Hallgatták az I. éves h. h. heti 3 órában. Vezérkönyv gyanánt dr. Egger Fér.: „Propae- deutica phil. theologica“ czimü müve szolgált.

Bölcselet. Természetbölcselet (Kozmológia). A mennyiség lényege, válfajai s különbözősége az állagtól. A hely, a térség, a mozgás s az idő fogalmai. Az okkazionalizmus. A testek működése és a mozgástani elmélet. A testek lényegét magyarázó bölcseleti nézetek: az atomizmus, a dynamizmus, a hilemorfizmus részletes tárgyalása. Az alapanyag s az állagi alak bővebb ismertetése. Az élet fogalma s az életelvet magyarázó bölcseleti elmé