A szatmári irgalmas nővérek vezetése alatt álló Esztergom-vizivárosi érseki nőnevelő-intézet értesítője az 1939-40. iskolai évről (1940)
32 A megnyitó gyűlésen a vezető tanárnő a szemináriumi munkálkodás feladatát és célkitűzéseit ismertetette, különös tekintettel a nevelő-oktatás szépségeire és értékeire, a munka áidástfakasztó erőire, mellyel a diszpozíciókat kibontakozásra segíti s a földön a kultúrát megteremti. Más alkalommal XI. Pius pápa körlevele az ifjúság keresztény neveléséről c. munka képezte az ismertetés tárgyát. A keresztény nevelés célját és fontosságát ebben a gondolatban tömörítettük: biztosítani a gyermek számára a legfőbb jónak, Istennek ismeretét és szeretetét és a földön elérhető legnagyobb jólétet és megelégedést. A második értekezés a családi nevelésről, a harmadik és negyedik a polgári társadalom és az Egyház neveléséről szólott ezzel a vezető gondolattal : van-e joga a fenti tényezőknek a neveléshez, kitől származik ez a jog, mire irányul és miképen gyakorlandó? Az októberi gyűlésen versenyfeladat volt a vázlatkészítésből. A nyertes Táncos Emilia V. éves növendék lett, kinek számtani vázlata belső tartalom, rendszer és külső forma szempontjából is kifogástalan volt. A novemberi gyűlésen Szabó Magdolna a „tanító eszménye“ címen tartott felolvasást. Legfőbb eszmény Krisztus, aki felé akkor törekszünk, ha becsületesek, tiszták és igazak vagyunk s nemes cselekvés uralkodik életünkben. Ilyennek kell lenni annak, aki másnak vezetésére és oktatására vál- llalkozik. A tartalmas értekezést több példával világította meg az előadó. A decemberi tétel szabadelőadás volt: A családi és iskolai élet áthidalása címmel. Előadója a szeminárium elnöke, Mátray Márta. A gyakorlati témát ügyesen oldotta meg, alapos tudását és a tárgykörben való otthonosságát élvezetessé tette apró élmények beszövésével, kellemes csengéső hangjával és magyaros hangsúlyával. Az érdeklődés nagyságát mutatta a sok talpraesett hozzászólás. Januárban Kovács Boriska „A tanító személyiségének értékeiről“ tartott előadást. Természetes és logikus egyszerűséggel sorakoztatta fel a tanító személyiségének belső és külső tényezőit, minők: a szeretet, türelem, igazságosság, megbocsátás, bizalom, kötelesség, felelősség, következetesség stb, amely erényeknek szembeszökő nagy mértékben meg kell lennie abban, aki a gyertyatartóra helyeztetett, hogy másoknak világoskodjék. Az értekezést megbeszélés követte. Február hó folyamán közös megbeszélés tárgyát képezte a lanitási alakok tudatos alkalmazása az egyes tantárgyak keretében. A beszélgetés eredményeként leszögeztük, hogy a tanítási alak használatának az elhibázása érdektelenné, szárazzá teheti a tanítást, sőt az eredmény értékét teljesen le is szállíthatja. Kötelező olvasmány volt: Binet Alfréd: Az iskolás gyermek lélektana, Jovica Ignác: A munka iskolája, Dr. Frank: önismeret, Arpássy: Az elemi iskola egyes tárgyaival kapcsolatos nevelői lehetőségek, Dr. Kenyeres Elemér: A gyermek beszédének fejlődése, Dr. Weszely Ödön: Korszerű nevelési problémák, Ligethy István, A kát. tanító eszménye. A Néptanítók Lapja és a Nemzetnevelés c. folyóirat rendszeresen járt. Pedagógiai kirándulásainkra előkészítéssel mentek a növendékek. E kirándulások alkalmával lélektani megfigyeléseket tettünk az Esztergom-tábori Fiúnevelő Otthonban, ahol a javítvanevelést tanulmányoztuk. Módszerbeli megfigyeléseket tettünk két ízben a Székesfővárosi Pedagógiai Szeminárium-
