A szatmári irgalmas nővérek vezetése alatt álló Esztergom-vizivárosi érseki nőnevelő-intézet értesítője az 1939-40. iskolai évről (1940)
24 IV. Az intézet működése. 1. Nevelés és fegyelem. A valláserkölcsön felépülő nevelés az irgalmas nővérek társulatának ősi hagyománya. A legmagasabb vallási és erkölcsi eszmék — melyek nélkül gyakorlatias katolikus nőt s még inkább tanítónőt nevelni nem lehet — az egész intézetet és minden növendékét átjárják. Felfogásunk, hogy a vallási és erkölcsi elvek nem felettünk és kívülünk álló szabályok, hanem bennünk munkálkodó, életet irányító erők. Növendékeink életének ezekre az erőkre kell felépülnie. Ezt a célt szolgálták a vasár- és ünnepnapi, valamint ősszel és tavasszal a mindennapi közös szentmisék, a női lélekre és tanítói feladatokra alkalmazott ekszhortációk, a kéthetenkénti szentgyónási alkalom, a gyakori szentáldozások, az októberi és májusi kedves májusi Mária- ájtatosságok s főként az istenbemélyedés nagy napjai: a lelkigyakorlatok, melyeket — napi két elmélkedés tartásával — Dr. Gigler Károly úr, pápai kamarás, hercegprímási titkár volt szíves vállalni. Az Isten-gyermekség gondolatát erős átéléssé váltó szavai növendékeinket drága erő gyanánt kisérik majd életútjukra. Az értékes lelki hatásért Istennek legyen hála ! Az intézet valláserkölcsi nevelésének nagy tényezője volt és az intézetet átfogó hatása miatt jelentős szerepet töltött be a Mária-kongregáció, mely a növendékek kétharmad részét számította tagjai közé. A gyakori gyóntatás nevelő és jellemalakító feladatát Vértes Zoárd bencés tanár, Pollák Miklós plébános és Horváth István áldozópap, érs. uradalmi számvevő urak voltak szívesek vállalni az intézeti hittanár mellett. Áldozatos, lelki munkájukért a növendékek imával adóznak! Intézetünk történeti környezetben helyezkedik el, amely kiválóan alkalmas a keresztény és nemzeti szellemű nevelés megalapozására és fejlesztésére. A magyar kereszténység és nemzeti élet küzdelmes, munkás, dicsőséges századairól beszél az intézetünk fölé meredő Várhegy, az ősi várfalak és Ai pádházi királyainknak nemrég feltárt palotája. Múzeumainkban, képtárainkban, könyvtárainkban s a főszékesegyház kincstárában gondosan összegyűjtött értékek, emlékek, maradványok bőségesen adnak alkalmat arra, hogy a növendékek közvetlen szemlélet alapján tanulják megismerni és megszerezni a magyar élet múltját, szereplőit és alkotásait. Egy egy tanítási óra keretében gyakran megy át tanulmányozásra egy-egy osztály a tőszomszédságban lévő hercegprímási levéltárba, képtárba, a főegyházmegyei könyvtárba és a főszékesegyházi kincstárba. Máskor összevontan 2—3 órát fordítunk helybeli tanulmányozásra. Kétcsoportban végzett felvidéki háromnapos tanulmányi kirándulásunkon főleg Rozsnyó, Krasznahorka, Kassa, Eger történelmi emlékei fejlesztették növendékeinkben a nemzeti érzületet. A helybeli hazafias ünnepségekbe mindig szervesen belekapcsolódtunk. Nyilvános és zártkörű iskolai ünnepélyeinknek szelleme és tartalma nevelőhatású. A beszéd magyarosságának fejlesztése állandó gondunk. A magyar népdalokat énektanárunk lelkes munkával megszerettette növendékeinkkel. A pusztító árvíz, amely szennyes áradattal öntötte el földjeinket és falvainkat, a magyar sorsközös- közösség és a nemzetépítő kötelesség tudatát váltotta ki növendékeinkből, akik önkéntes adományozással 51 P 31 f-t juttattak az árvízkárosultak javára.
