Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

nak alábbi orgonistáit s orgonaépítőit ismerjük: Frater Joannes, Frater Colomannus, Kesztölczi János testvér, Organista Szerváé, Szondi János.1’6

Budaszentlőrinc hatalmas, háromhajós, kéttornyú - ekkoriban megbővített — nagytemplomának orgonáját 1512-ben János barát készítette el.'97

Az eddig felsorolt pálos orgonaépítőknél jóval többet tudunk Szondi János budaszentlőrinci pálos orgonistáról. O 1472-82 között - Mátyás király jó emberének, barátjának, Gergely generális priornak idején - látta el tisztét. (Kortársa volt Dénesnek is, a híres kőfaragónak, Remete Szent Pál tumbája szobrászának.) Szondi János a bécsi (s később úgy látszik, a krakkói) egyetemen végzett, és egy ideig a pálos rend német ágazatának elöljárója volt. Szondi Jánosnak németországi munkálkodása idején nyílt módja arra, hogy ott megismerje a haladottabb orgonaépítésnek, mégpedig az ún. regiszterorgona építésének módját. Ez lehet az oka annak, hogy a XVI. század eleji, Gyöngyösi Gergely írta pálos rend története szerint Szondi orgonája „orgánum rari- oris fabricae”, vagyis ritkaságszámba menő hangszer volt.1’8

A budai pálosoknak s a pálos rendnek bőkezű támogatója volt Mátyás király, majd Szapolyai Imre főispán és Szapolyai István nádor is. Úgy írják: az ő jóvoltukból a pálosok megsokszorozták - száz-százhúsz - kolostoruk orgonaállományát.199

Adataink azt mutatják: a budaszentlőrinci pálos atyák orgonamesterei magában a főtemplomban rendszeresen oktatták - világiaknak is—az orgonamuzsikálás tudományát. Ez idővel zavarta a kolostor csendjét s nyugalmát. Ezért a XV. század végén a pálosok generálisa betiltotta, illetve korlátozta az orgonatanítást.

Érszegi Géza bukkant a közelmúltban a Széchényi Könyvtár161