Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

nak egy tabulatúrás ferences kódexére. A kódexet Szigeti Kilián oldotta fel, s megállapította, hogy az a budavári ferencesek Szent János evangélistáról nevezett kolostoráé volt. A ferenceseknek XV. század végi orgonája eszerint Blockwerk-manuálos, 31 hangot szólaltató hangszer volt. A szerző feltételezi, hogy a budai ferencesek azt az orgonájukat, amely számára az említett tabula- túra készült, vagy Mátyás vagy II. Ulászló királytól kapták ajándékba.“”

S ha körülnézünk a XV-XVI. századforduló Magyarországán, a négy égtáj felé mindenütt rábukkanunk az orgonák emlékeire. Néha egészen váratlan, kicsiny helységekben is.

1499-ből ismerjük az (ipoly-)sági egyház temploma régi orgonistájának, S^anis^ló mesternek a nevét.“'

A garamsyentbenedeki apátság pompás templomát, monostorát SpécsénjiJános apát építtette újjá. Az ő bőkezűségének köszönhette Garamszentbenedek új orgonáját is.“2 1506 körül egy bizonyos Miklós nevezetű mester készíti el az apátság új org'onáját. Érdemeit elragadtatott hangon méltányolja János főapát - egykoron Országh Mihály nádor jegyzője -, s Magyarország legjelesebb orgonaépítőjének nevezi őt.20* „. . .fama magistri Nicolai, presencium ostensoris, in tota fere Hungária, sue laudis non modicas ampluisse. . . ” - mondja e kuriális cikornyákkal s szóvirágokkal megfogalmazott protekcionális levél. (Szécsényi János apát lelkes műbarát volt. Nemcsak temploma újjáépítését s annak orgonája elkészítését viselte szívén, de orgonistáját is barátságába fogadta.)

Úgy látszik, mind a ketten étel-, ital- és életkedvelő emberek voltak! (Csakúgy, mint az a - már említett - János mester orgonaépítő, aki is 1429-ben Eperjesen kikötötte: a város annyi sört fizet neki, amennyit az orgonaépítés ideje alatt csak megkíván.)

162