Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)
oktatását biztosítja.5 A zsinat ezt akként kívánja biztosítani, hogy „a székesegyházaknak azok a mesterei, akik az egyházmegye papnövendékeit és szegény iskolásait ingyen - gratis - tanítják, illő javadalom rendeltessék”. így nyílik meg a tanulók útja a tanuláshoz. Ezt követően 1216-ban III. Ince pápa parancsolta meg, hogy minden székesegyházban köteles a főpap mesterkanonokot, káptalani tanítót - canonicus scholasticus - alkalmazni. Az ő feladata pedig az, hogy a kispapokat s másokat is grammatikára ingyen oktasson. Ebben az ingyenes oktatásban való részvétel azonban korántsem volt zökkenők nélkül való. Legalábbis Hunniában nem! A szolga-vagy jobbágy-rendű tanuló ugyanis csak akkor léphette át az iskola küszöbét, ha ahhoz földesura — a rabszolgaság idején: tulajdonosa - hozzájárult. A földesúr ugyanis a pappá lett szolgával, jobbággyal - munkáskezet veszített! A Kálmán király idejében, 1100 táján megtartott esztergomi zsinat kimondja: „aki valakinek a szolgáját, annak hozzájárulása nélkül betűvetésre oktatja, klerikussá teszi, adja őt vissza urának, ha az úr úgy akarja. Ezenfelül pedig fizessen néki ötven penzát.”4 (Ennyi a vérdíj is.) 1308-ban Fra Gentile pápai legátus, bíboros az 1179. és 1216. évi zsinat statútumainak megtartását köti a magyar klérus lelkére. Amikor a magyarországi egyházi zene XI. századi kezdeteiről beszélünk, az érseki, püspöki aulákon, káptalani iskolákon, plébániákon kívül alapvető módon meg kell emlékeznünk a királyi udvar egyházi zenéjéről. A XI. századi Magyarország patrimoniális királyság. A királyf 84
