Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

Maguknak a „művészeteknek” - inkább tudományoknak — jellemző nézeteit Flavius Magnus Aurelianus Cassiodorus foglalta össze. Cassiodorus (480-575) Teodorik és Odovakar idejének polihisztor államférfia volt; 540 körül vonult vissza a maga alapította calabriai Vivarium nevű kolostorba. Itt régi latin auktorok műveinek gyűjtésével s másolásával foglalkozott. Irt egy világkrónikát is Adám korától az i. sz. 519. esztendőig. Az antik világ szellemi örökségét, annak corollariumát foglalta ösz- sze nagy enciklopédikus művében. (Institutiones divinarum et saecularium lectionum.)

Cassiodorus tudományelméleti felosztása korának tudásanyagát két csoportra, azon belül hét fakultásra tagolta. Nagyjából ez a rendszerezés érvényben is maradt egészen az újkor hajnaláig. (Amikor is aztán a modern természettudományok szétfeszítették a skolasztika abroncsait.) Ez a Martianus Capella-, illetve Cassió- dorus-féle felosztás az „Artes”-t - a művészeteket vagy tudományokat — a következőképpen osztályozza:

A muzsika, amely a „hét szabad művészeteknek” egyike, nem azonos jelentésű a mai értelemben vett zenével.

A muzsika a számokat, a mennyiséget arányokban és arányosításokban kifejező kozmosz tanulmányozását jelentette. Ez tette ezt a tárgyat -á muzsikát - a másik háromnál (ti. a matematikánál, a geometriánál s az asztronómiánál) különb tárggyá. De

1. Grammatica (gramma-littera)

2. Dialectica

3. Rhetorica

4. Geometria

5. Arithmetica (matematika)

6. Astronomia

7. Music a

a Trivium tárgyai

a Quadrivium tárgyai