Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

műveltségváltás színhelyét! A regösök, énekmondók - sámánok- ellen hozott Szent István-i represszáliákat ugyanaz a szándék vezeti, mint a Koppány és hívei ellen 998-ban hozott elrettentő ítéleteket! Nem véletlen tehát, hogy a sámánság pusztulásával kapcsolatban az esztergomi Szent Lázár-rendet emlegetik! De az sem, hogy a négyfelé vágott Koppány tetemének egyik negyedét éppen Szent István fészkének, Esztergomnak városkapujára függesztették fel.5’ Okkal fűződik e városhoz - mint olvashattuk

— Adalbert püspök bálványdöntése is.

A pogány és keresztény műveltség stíluselemei a XI-XII. századi Esztergomban még együtt élnek. Ennek egyes régészeti felismeréseire is hivatkozhatom; magam akadtam azoknak archeológiái bizonyítékaira.60 Ezekhez a meglepő régészeti emlékekhez tartozik az az emberfejes sámánsíp, amely Tatán került felszínre, és ma az ottani múzeum féltve őrzött darabja.

Nagyboldog asszony ÉS AZ ELSŐ KERESZTÉNY KANTILÉNÁK

De alig telik el egy évtized Adalbert püspöknek esztergomi bálványdöntése után, ugyané város hegyén István király felépítteti körkápolnás palotáját.6' És ugyanezzel egy időben - talán éppen amaz idólum helyén - megkezdik a Nagyboldogasszonynak és Szent Adalbert püspök vértanúnak szentelt XI. századi bazilika építését.

És nem megkapó-e az, hogy az István király építette esztergomi bazilikának, a Széptemplomnak védőszentje az a Nagyboldog- ass^ony, akiben Kálmány Lajos éppen pogány kori hitvilágunknak központi alakját sejtette meg.6i

51