Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

Ez a pogány isteni személy, ez a lovasnomád Gea, „e% világnak megépítő asszonya", a Máriává keresztényesített Nagyboidogasz- szony az, akinek kezébe adja Szent István Magyarországot, s akinek tiszteletére szenteli fővárosa bazilikáját.6’ Ugyanő az, akit még a XV. század magyar ráolvasásai is „Föld édesanya”, „Nemes asszonyom, Boldog Anya” néven idéznek.64

Látnivaló, hogy a pogány kori Nagyboldogasszony-kultuszt Szent István szerencsésen egyesíti Bizánc, Róma és - a Karoling- mintakép - Aachen Mária tiszteletével. Mezey László megfogalmazását néhány - Esztergomhoz kapcsolódó - emlékkel bővíthetjük. Szent István Szűz Máriát, a magyarok Nagyboldogasszonyát tette meg az ő két különleges saját egyháza6’ patrocini- umává. A két császárságban, a nyugatiban és a keletiben egyaránt találunk erre indító példát. Nagy Károly aacheni palotamonostorát szintén az Assumptiónak szentelte. De úgy látszik, már ő maga is ama régebbi minta után indult, melyet a kelet-római császárság századokkal előbb alkotott. A Hagia Sophia előcsarnokának nagy mozaikján Konstantin a város, Justinianus a bazilika modelljét ajánlja fel a trónon ülő Panagiának, a Szent Istent szülő Máriának.66

Ez az ábrázolás egyébként ikonográfiái előképe a román kori - III. Béla újjáépítette — esztergomi bazilika díszkapuja timpanonja márványmozaikjának. Az esztergomin a trónoló Istenanyát Szent István, a templomépítő és Szent Adalbert, az esztergomi főtemplom védőszentje hódolja - III. Bélának, az újjáépí- tőnek és Jóbnak, az újjáépítés kori esztergomi érseknek társaságában.67

A XI. század elején csitul el a sámándal. A pogány kor költészete alámerül a népzene, a népi ének látszólagos névtelenségébe, történet alatti mély rétegeibe. Kilenc évszázad is beletelik, ami52