Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)
Akkor, amikor a 789-ben megtartott aacheni zsinat nyomán a nyugat-európai területen már iskolák működnek, mégpedig olyan iskolák, ahol az olvasáson kívül zsoltárt, éneket, számvetést és nyelvtant tanítanak, nekünk még mindig mondái értékű emlékekre kell hivatkoznunk! Mi magyarok zenetörténetünkkel is úgy vagyunk, mint kései európai honfoglalásunkból következő más dolgainkkal. Azt a lemaradást, amely a román, a szláv s a germán népek korábbi európai megtelepedése s a magunk kései honfoglalása okán előállt, nehéz volt „behoznunk”. Népesedésünknek és faluhálózatunk kialakulásának búvára - Szabó István — úgy írja: a magyar faluhálózatnak félévezreden (ti. 1000-15 26-ig) át tartó kialakulását az európai területen mindenképpen igen gyorsnak lehet tekinteni. Mivel pedig az ország területének nagyobb része, elsősorban az Alföld a magyarok honfoglalása idején jóformán tele- püléstelen volt, mindez egyúttal nagyon is új keletű, kései fejlemény. Hiszen például „a német településterületen 1-1 1/2 évezreddel előbb is folyamatban volt a falvak kialakulása”* \ És azt hiszem, tíz ujjunkon megszámlálhatjuk: hány kőépületet építettek az ún. történeti Magyarország területén a rómaiaknak 410 körül bekövetkezett pannóniai összeomlása és a magyar román kor kezdete között! így hát zenetörténetünknek még mondái, legendás elemei is felettébb értékesek. Hiszen a mítoszok köntöse, porköpönyege alatt a modern kutatás egyre több és több reális történeti elemet talál. Ha lefújja - ama port. 46
