Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

Stoltzer, Leben und Werk. Kassel, 1964. 27. (Utóbbi szerint Anselmus de brunn - Brünni Albert - a budai Hofkapellében tanult Stoltzernél.)

102. Szabolcsi Bence: A magyar zenetörténet kézikönyve. Budapest, 1955. 13.

103. Tóth Szabó Pál: Szatmári György prímás 1457-1524. 251. Orio követ 1520. aug. 7-én írja Budáról: Lajos király „hat nyelven beszél, ügyes katona, jó lovas, nagy kedvelője a zenének, maga is játszik húros hangszeren”. Ortvay Tivadar: Mária, II. Lajos magyar király neje. Budapest, 1914. 80.

104. Századok, 11. (1877) 732-733. — Említi ezt Marino Sanuto világkrónikája is. Magyar Történelmi Tár, 23. (1...) 104-106.

105. Szerémi: „a királyné lator kísérői táncoltak, zenéltek, bujálkodtak a kárpitok mögött... bordélyházzá tették Budát...” Ortvay id. m. 121. - Krisztina muzsikálásairól: Ortvay id. m. 406. Vö. Ipolyi Arnold: Oláh Miklós levelezése. 1... 408-409. - Hagyatékáról: Századok, 3. (1869) 636. - Századok, 9.(1875) 667-668.

106. Kropf Lajos id. m. Századok, 40. (1906) 548. - Fógel József: II. Ulászló... id. m. 100. - Wessely, Othmar: Beiträge zur Geschichte der Hofkapelle Lajos’ II. Jagelló Königs von Böhmen und Ungarn. Festschrift Bruno Stäblein zum 70. Geburtstag. Kassel-Basel-Paris-London-N. Y. (1967) 293. (A grazi Wessely kétségbe vonja azt, hogy Willaert Magyarországon működött volna. Ugyanő tagadja Erasmus Lapicida magyarországi működését is.)

107. Chledowski, Casimir von: De Hof von Ferrara. Berlin, 1913. 102.

108. Bakfarkról-Gombosi Ottó monográfiáján kívül-1. Salmen, W.: Der fahrende Musiker im europäischen Mittelalter. Kassel, i960. 170.-Haláláról: Veress Endre: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók. Budapest, 1941. 86-87. - Vö. A magyar-lengyel kapcsolatok ezer éve. Kiállítás a budai várpalotában, 1970. Katalógus, 177., 185. sz. - Lakatos István: Zenetörténeti írások. Bukarest, 1971. 23-24. - Lakatos L: János Zsigmond, a muzsikáló erdélyi fejedelem. Kolozsvár, Kér. Magvető, 1940. I. füzet, 41-44.

109. Kropf Lajos: Adalékok a régi magyar zene történetéhez. Századok, 40. (1906) 548.

110. Grympekről a Zsigmond-számadásokban: Zolnay: Data. . . 103. - Szigeti Kilián id. m. 421. - Vö. Quoika, R.: Die altösterreichische Orgel der späten Gotik, der Renaissance und der Barock. Kassel, 1953. 25.

in. Szilágyi István cikke, Új Magyar Múzeum, 1. (1857) 541. - Kubinyi A.: Huszti Márton, II. Ulászló király udvari muzsikusa. Magyar Zenetörténeti Tanulmányok, Budapest, 1969.

112. Fógel József: II. Ulászló király udvartartása. 100.

113. Az okmányt Franki - később Fraknói - Vilmos közölte elsőként. Századok,

s- (>874) 79- *•6i- iegyz114. B. B. B.: A budai és pesti mészáros céhek ládáinak okiratai. I. Budapest, 19 31 - 169396