Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

115-Horváth Cyrill: Középkori magyar verseink, Budapest, 1921. - Szabolcsi B.-Forrai M.: Musica Hungarica. Budapest, 1964. 15., 61.

116. Horváth János: A reformáció jegyében. Budapest, 1957. - Franki (Fraknói) Vilmos: Mária királyné és udvari papja. Pest, 1872. - Veress Endre: Olasz egyetemeken járt magyar tanulók. Budapest, 1943. 73., 74., 176., 378. - Henkelnek mint donátornak képmása a lőcsei Szent Egyed-templomban. - Habsburg Mária királyné egyébiránt-csakúgy, mint Brandenburgi György őrgróf, II. Lajos király nagybátyja - 1526-27-ben egyre inkább közeledett a lutheriz- mus felé. Luther 15 26. december i-én a Pozsonyban tartózkodó özvegy királynénak megküldte néhány zsoltárát. Mária királyné olyannyira a lutheranizmus gyanújába került, hogy 1527. ápr. 17-én, majd 29-én két ízben is megírja Ferdinánd királynak, testvérének: nem hajlik a lutheri tanhoz.

117. A királyné 1526. aug. 30-án este kapta meg a mohácsi csatavesztés hírét. Szalaházy veszprémi püspök, Thurzó Elek kincstartó, Antonio Burgio pápai nuncius, Bornemissza János - egykor II. Lajos nevelője, budai, 1526 őszétől pozsonyi várnagy - társaságában azonnal málháztatott és menekült. A király halála hírét 31-én, Komáromban közölte vele a szemtanú:- Czetricz Ulrich kamarás. Danninger J.: Pozsony sz. kir. város 1526/15 27. évi számadáskönyve. Budapest, 1907. 21.

118. Fógel József: II. Lajos király udvara. Budapest, 1914. 86.

119. Duó capellani - írja Szerémi György - in bello interemti sunt, videlicet Matheus Nagh, Thomas de Gengies... Epistola de perdicione Regni Hunga- rie. Ortvay Tivadar: A mohácsi csata elvesztésének okai és következményei. Pozsony, 1910. 41.

120. Wessely, Othmar: Beiträge zur Geschichte der Hofkapelle Lajos’ II. Jagelló Königs von Böhmen und Ungarn. Festschrift Bruno Stäblein zum 70. Geburs- tag. Kassel-Basel-Paris-London-N. Y., 1967. 293-297.

121. Salmen, Walter: Der fahrende Musiker im europäischen Mittelalter, i960, Kassel. 159.

122. Ortvay: Mária. . . id. m. 406-407. - Századok, 3. (1869) 636. - 9. (1875) 667-668. - Szabolcsi B.-Forrai M.: Musica Hungarica. Budapest, 1964. 77.

V. HADI MUZSIKA (MUSICA BELLICA)

1. Az Árpád-kori királyok korában (1000-1301), de még a későbbi középkorban is vérbe mártott kardot hordoztak körül Magyarországon; ez volt a hadba hívásnak, a mozgósításnak jele. Utolsó középkori adat: 1526-ban a királyi számadáskönyv szerint Fodor Sebestyén, Kürtössy Balázs, Zalai Deák Bálint, Szentiványi György, Wethéssy Mihály, Bosnyák Antal, Tapolchanyi Gergely, Bessenyey István vitte körül a véres kardot Esztergom, Trencsén, Zólyom, Turóc, Árva és Liptó vármegyében.

397