Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

rint hogy a legelőkelőbb hölgyek csak vele akartak táncolni. Ezt még maga Zsigmond király is megirigyelte.2'’8

Mátyás mint házigazda mindig nagy gondot fordított táncok rendezésére. Boroszló ostromának idején a városban állandóan táncra invitálta a város hölgyeit s urait, sőt az ostromló lengyel és cseh seregnek előkelőbb tisztjeit, parancsnokait is.2'’9

Amikor azután Mátyás és Ulászló - akkor még cseh király - Olmützben békét kötöttek, az áldomást követő lakomára és táncra Mátyás meghívja Olmütz előkelő hölgyeit. A vigalomban Beatrix királyné is táncra perdül Ulászló cseh királlyal. Beatrix öccse, Ferenc aragóniai herceg egy cseh szépséggel járta. Táncuk német módi tánc - germanica pyrrhicia - volt.270

Azt, hogy Olmützben Mátyás is táncolt volna, Bonfini nem említi. Ám más forrásból - a pfalzi követ 1476. évi budai menyegzői jelentéséből - tudjuk, hogy lakodalma idején „minekutána asztalt bontottak, s a lakoma táncnak adta át helyét. .. a harmadik táncot a király s a királyné vezette”.271

Állandó szórakozása volt az udvarnak bohócok, udvari bolondok és törpék játéka. De dívott a zenés színielőadások tartása is.

Amikor 1456-ban a Hunyadiak Temesváron vendégül látták V. László királyt, lakomájuk fényét ének, színjáték és tánc emelte.272

Boroszló ostromakor Mátyás hevenyészett színpadot ácsoltatok a várfalak közelében („pro moenibus theatra extruxit”); hadd lássa az ellenség, mennyire biztonságban érzi ő magát.275

Bécs-Újhely ostromakor Mátyás ugyancsak színielőadásokkal űzi el a hét hónapig tartó ostrom unalmát.2’4

A boroszlói fegyverszünet megkötésekor a király színjátszói jeleneteknek hosszú sorát adták elő.21'

340