Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

15 24-ben Aachen városában 3000 zarándok találkozott. A magyar búcsúsok - útjuk egyhangúságának enyhítésére - ezúttal is vittek magukkal muzsikusokat és medvetáncoltatókat. Ezek a pakócsás emberek, síposok és dudások utóbb a Rajna menti városok - köztük Köln - utcáin és korcsmáiban mutatták be művészetüket.16'

W. Salmen említi, hogy zarándokaink az aacheni búcsút követő időkben - lévén jó táncosok - magyar és vend táncokat roptak Aachen és Köln utcáin.

Utcabálok - Bonfininél

A magyarok lakomáit muzsika és tánc követte. A XV. században mind a páros, mind a körtánc kedvelt mulatsága volt a magyarnak. Nagy örömében hamarosan táncra perdült úr és paraszti nép egyaránt. Nem volt ismeretlen dolog az utcabál. Mátyás választásakor a budai utca népe dalra fakadt, táncolni kezdett. („... Saltationibus cantuque passim exultare. . . ”)161 A király hazatértét is nagy vigalommal ünnepelték meg. A nép táncához a zenét — mint ezt Bonfini, a szemtanú írja — rendszeresen fúvós hangszerek és dobok szolgáltatták („Tibis, tympanis ac fistu- lis... exultare...” „Kürtökkel, dobokkal, sípokkal mulattak . .. ”)l6s Mátyás megválasztásakor, hazatértekor kürtök, dobok rivalgása töltötte be a levegőt. („Tubarum clangor, tympa- narum timitus effusus est.” „Kürtöknek rivalgása, doboknak pergése harsogott.)164

Ha azonban muzsikások nem voltak kéznél, akkor ütemes - tapssal kísért - énekszóra táncoltak.16’

így táncoltak a kenyérmezei csata hősei is. A kenyérmezei

338