Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

Nem csoda, hogy a XV. századi Selmecbányái Jogkönyv 3. fejezete elrendeli: a polgárok Rómába és Compostelába (Spanyolhonba, Szent Jakab sírjához) csak kis feleségük hozzájárulásával zarándokolhatnak. A Szentföld itt is kivétel: ide már nem kell házastársi engedély.2” Mennek a magyarok Rómába, Aachenba, Compostellába- sőt még Írországba is, Szent Patrick sírjához.2’8 Zenészeik itt is velük voltak.

Divatos külföldi zarándokhelyünk volt Wartburg, Magyarországi Szent Erzsébet sírja. Temérdek magyar hivő látogatta Kölnnek s főként Aachennak ereklyéit is. Nagy Lajos király az aacheni magyar zarándokok számára kápolnát is építtetett, s a székesegyházat - máig megőrzött - pompás egyházi műkincsekkel gazdagította.

Aachent hétévenkint mintegy négy-öt ezer magyar zarándok kereste fel. A rajnai városokban olyan rendszerességgel várták a magyar búcsújárókat, mint kikötőkben a dagályt. A magyarok évente július 5-én délután 2 és 3 óra között Köln felől érkeztek Aachenbe. Itt ünnepélyesen fogadták őket. Aachen városának magisztrátusa 5 napon át biztosította ingyenes szállásukat. Első nap a coelestinusok kolostorának vendégházát és környékét, másnap a marienthali kolostort, majd 3 további napon át Aachen város vendégházait szállták meg. Ekkor az aacheni tanácsurak szolgálták ki őket kedvelt ételeikkel. (Ezeknek az ételeknek nevét is megőrizte az írás: borsó, szalonnával, zsemle, serital — ez volt a magyarok étele. - Egyébként hasonlóan vendégelték őket Köln városában is.)2'9

1519-ben a németföldi Hall városában cseh és magvar vándor medvetáncoltatókról emlékeznek meg. Ezek hol a körmenetekben működnek közre trombitáikkal, hol meg medvéiket nódít- ják táncra.260