Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)
rok „királya” - ekként a legenda - hallott már a püspök felől, s látni óhajtotta őt. A püspök meglátogatta a pogány fejedelmet. O uralkodóhoz illő tisztességgel, ünnepélyességgel, sőt örömmel fogadta Metód püspököt, meghallgatta tanítását. Majd pedig - szívébe zárva őt - búcsúzóul megcsókolta, gazdagon megajándékozta, s e szóval bocsátotta el:- Tisztes atya, emlékezzél meg rólam imáidban!2* Metódot utóbb - mint tudjuk -, a 88o-as években a pápa Morávia és Pannónia püspökévé szentelte.24 Nem sokkal később a magyarok vezető törzseinek számos tagja-így Tarhas, Árpád ivadéka, Tevel fia Tormás meg Gyula, Téténynek unokája is - áttért a bizánci keresztények hitére. Gyula, az erdélyi részek fejedelme - 950 táján - Bizáncból hozta magával a szent életű Hierostheus barátot, akit a bizánci pátriárka Turkia - Magyarország - püspökévé szentelt. Hierostheus püspök aztán „a barbárság hamisságáról sokakat a keresztény hitre térített. .. ”2* Az erdélyi Gyula pedig, e turkiai püspökségnek megteremtője, nem volt más, mint első királyunknak, Szent Istvánnak anyai nagyatyja. így azután nem meglepő, hogy legújabb kutatásunk a Szent István kori Székesfehérvár egyházi intézményei ősi kezdetén kitapintja a bizánci eredetet.26 Bizonyos az is, hogy nemcsak a királyi dinasztia családi szálai fűződtek Bizánchoz. Maguk a magyar földi bizánci kolostorok messzire hallatták a görög liturgia kantilénáit. Ezek a kantilénák pedig az antik zenei hagyatéknak első kelet-európai fel-felvillanásai voltak! Hiszen az ókori muzsikának utolsó nagy összefoglalója Bizánc. A zene itt - állami intézmény! 33
