Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

Istenek csatatere

A IX-X. SZÁZADFORDULÓ MAGYARORSZÁGÁN

A IX. század végére Pannónia területére költöző magyarság rómaiaknak, kvádoknak, markománoknak, hunoknak, avaroknak zenei hagyatékát találja itt. És az avarságnak igen népes etnikumát. Már vándorútja során találkozik a bizánci kereszténységgel, annak - az antik és keleti hagyatékot átmentő, közvetítő - liturgikus zenéjével. Amikor pedig a magyarság Hunniába ér, itt találja a frank protektorátusnak és szlávságnak zenei kincsét is.

Pannónia népzenei hagyatékát a magyarság muzikális hozományával a X-XI. század ötvözi össze. Bizánc műzenéje mellett színes szálat sző ebbe a zenei ötvözetbe a román kori Magyarországon élő - mohamedán vallású - volgai bolgároknak zenei öröksége is.**

A IX-X. század magyarsága igen élénk kereskedelmi és kulturális kapcsolatban állt Bizánccal. Maga Cirill és Metód is barátságos érintkezésbe került magyar csoportokkal.

Cirill a krími Herszonban, Metód pedig a Duna mellett találkozott kalandozó magyarokkal. A korábban Konstantinosnak mondott Cirill (f869) 860 körül a bizánci császársághoz tartozó Herszonban olyan magyarokkal találkozott, akik a várost megtámadó kazároknak szövetségesei voltak. A „farkasok módjára üvöltő” magyar lovasok meglepték az imádkozó Cirillt s szerzetestársait.22 De azután megálltak, nem bántották, végighallgatták intő, térítő szavait,, majd társaival együtt bántatlan elbocsátották őt.

Cirillnek öccse, Metód püspök ("t" 885) viszont 880 körül a Duna vidékén vonuló magyar csapatokkal találkozott. A magya32