Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

gyakran s kedvesen meg-megszólaltatta orgonáját. Légy boldog! Bárki is légy s olvasod e sorokat! Őrizzenek meg az istenek! S énekeld kegyes hangon: Aelia Sabina, Isten veled! T. Aelius Justus, a Második Segédlégió víziorgonistája s külön-zsoldosa állította feleségének.” Az aquincumi orgona első rekonstrukcióját (amelyet újabb modellek konstruálása követ) meg is szólaltatták. Az orgonán Pécsi Sebestyén orgonaművész Szeikhülosz - az ókor egyetlen megmaradt - szkolion-dallamát muzsikálta. Az énekszólamot - Aelia Sabina jelképes örökén - Werner Mária operaénekesnő szólaltatta meg.9 Nomád örökség ­AMIT A LOVAS PÁSZTORNÉPEK HOZTAK Azokban az időkben, amikor Pannónia lankáit latin fuvolák, lantok s orgonák szava hinti be, Eurázsiának közepén, a lovas pásztornépek tengerében, valahol a hunok óceánjában sodród­nak azok az ősök, kiknek ivadékai utóbb Pannónia új gazdái, a magyarok lettek. Azt, hogy miképpen élnek-zenélnek a táborozó hunok, a II. században fogságukba hurcolt Tz’ai Yen kínai hercegnő tizen­nyolc dalában énekli meg. A hercegnő — akit két hun fiú anyjává tettek - versciklusában ekként kesereg: Fegyvercsörgés riaszt mindenfelől, Nincs itt menekvés, kin, halál elől. 24

Next

/
Thumbnails
Contents