Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

Hofkapellének, hanem a Marstallnak zenésze volt. 1528-ban Bécsben azt írja: ő már 1; 16 előtt, még II. Ulászló király életében került Budára mint Trommelschläger. Tehát dobosa volt a magvar király Marstalljának.120

így látnivaló: Mátyás király halálától fogva egészen a mohácsi vész idejéig igen élénk a zenei kapcsolat Buda és Bécs között. Bizonyos, hogy jó néhány azok közül a muzsikusok közül, akiket 1515-ben Hans Burgmair Miksa császár, II. Ulászló, II. Lajos és Zsigmond lengyel király - vagyis a császár s a három Jagelló - bécsi királytalálkozója alkalmából a Triumph című fametszetsorozat lapjain megörökített, a budai udvarból jött, vagy oda ment.

Azt, hogy Mária királynénak azok között a zenészei között, akiket 1541 után, németalföldi helytartói udvara muzsikusaiként említenek, egy is volt-e, aki Budán a „tympanerii ac Correrii Regine Hungarie” egyike lett volna, nem tudjuk.121 Mindenesetre a királyné körül Németalföldön is tekintélyes zenei élet zajlott. Mária, aki örökké gyászolta II. Lajost, s levélben is írta, „holtáig bánatos, és sosem feledheti a budai s^ép napokat”, birtokába jutott magyar dallamoknak is. 155 2-ben Lyonban már kiadták Bakfark lantfantáziáit, 1556-ban pedig Jacob Paix Tabulaturájában magvar táncdalok is akadtak.122

A MAGY AR UDVAR VILÁGI ZENÉSZEI

A magyar udvar a középkor századaiban fókusza volt az egyházi és a világi muzsikának. (A kezdetek idején - Esztergomban - még földrajzilag is egyezett a királyi és az egyházi fejedelmi udvar színhelye.)

Azt a tarka zenei életet, amelyet jellemezni igyekeztünk 228