Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)
ugyanis innen ír levelet Brandenburgi Albert porosz hercegnek, a Német Lovagrend nagymesterének. Figyelmezteti: a herceg — Budán vagy Königsbergben -történt találkozásukkor meghívta őt Königsbergbe. Útjára már nem került sor. 15 26-ban Budán halt meg. Állítólag a Dunába veszett.10' Más adatok szerint valamelyik mohácsi tömegsírban nyugszik.1“ Úgy gondolom, Thomas Stoltzer budai munkássága szorosan összefügg II. Lajosnak, de főképpen Mária királynénak rendkívüli zeneszeretetével. Lajosról - aki jóformán muzsikában nőtt fel - feljegyezték: jólantmu^sik.usvolt, s ügyesen faragott domborműveket.'0’ Már édesanyját, Anne de Foix francia hercegnőt is muzsikusok hada kísérte Magyarországra.'“4 Mária királyné- akit a honi történetírás Szerémi György királyi káplán alantas rágalmai nyomán, de meg Habsburg-házbéli volta miatt máig nem rakott megfelelő helyére - nemcsak passzív rajongója volt a zenének, de maga is kiváló ütő- és húroshangszer-játékos volt. Németalföldi éveiben a zenében találta legfőbb örömét. Tourn- houti magányos udvarában együtt muzsikált kedvencével, a dán Krisztina hercegnővel, Keresztély király leányával. Mint azt titkára, Oláh Miklós - későbbi esztergomi érsek - feljegyezte: Mária királyné nemcsak minden modern zeneszerszámot gyűjtött, de - csakúgy, mint nagyatyja, Miksa császár - ki is próbálta azokat, s elsajátította kezelésüket. Tény, hogy halálakor az özvegy királyné könyvtárában számos zenére s táncra vonatkozó könyvet írtak össze.'0’ Estei Hippolit bíborosnak, a gyermekfővel esztergomi prímásérsekké emelt ferrarai hercegfiúnak, majd az egri egyházmegye püspökének (fi521) köszönhetjük XVI. századi zeneéletünknek negyedik állócsillagát, Adrien Willaertet. E nagy, német- alföldi eredetű zeneszerző és lantművész előbb Rómában, majd 220