Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

maradt-A. W. Ambros (1868), a múlt század nagy zenetörténésze gótikus katedrálisok toronyerdejéhez hasonlítja! „Heinricus Finck zenei ősereje - írja Ambros - Handelt jövendöli.”9®

Valószínűleg Heinricus Finck révén került Budára Johannes Langus (1503-1567). A kor kimagasló muzsikusává, költőjévé lett. Az 15 20-as években a krakkói egyetemet látogatta, majd Bécsbe költözött. Felváltva él Zsigmond lengyel királynak s Ferdinánd magyar és cseh királynak udvarában. 1544-ben adták ki Krakkóban a Pannóniáé luctus - Magyarország gyásza - című kötetét. Ebben az antológiában Langus, a muzsikus és költő huszonöt versével szerepel. Művei azt mutatják: nemcsak jól ismerte a magyar udvart, de hosszabban élt is itt." Melchior Andreas régi műve szerint Langus előbb Krakkóban, majd Bécs- ben élt. Eszerint Langus Paul Hofhaimer keze alól került ki, és Budára azért jött, hogy itt a királyi karigazgatótól, Thomas Stoltzertől tanuljon. A mi adataink szerint Johannes Langus 1522-1526 között - Stoltzer zeneigazgatósága idején - mint a királyi kórus gyermekkarának zenei oktatója dolgozott Budán.100

Thomas Stoltzer 15 22 és 1526 között működött Budán. Szerzeményeinek jó része megmaradt. Ambros s a zenetörténet tanúsága szerint Stoltzer zeneszerzői tevékenysége vetekszik Bruck- nak, Isaaknak, Paul Hofhaimernek, az akkori európai muzsika legnagyobb mestereinek alkotásaival. Feljegyezték, hogy Stoltzer nagy tisztelője volt II. Lajos király zenekedvelő feleségének, Habsburg Máriának. Stoltzer mint boroszlói kanonok került Budára. Százötven egyházzenei művet komponált. Amikor úrnője, Mária királyné, II. Lajos neje erős vonzódást mutatott a lutherizmus iránt, Stoltzer a Luther fordította Noli aemulari zsoltárt a királyné számára motetta figuráira tette át. Stoltzer még az 1526-os évet is Budán érte meg. 1526. február 23-án

219