Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

A ZENETÖRTÉNET ÁLLÓCSILLAGAI

Magyarországon

A magyar Jagelló kort - 1490-1526 II. Ulászlónak és II. Lajosnak budai udvarát zenetörténeti szempontból négy nemzetközi zenei nagyságnak itteni működése fémjelzi. Heinrich Finck, Johannes Langus, Adrien Willaert, Thomas Stoltzer - e négy nagy mester. Az ő zenetörténeti szerepük, hatásuk messze túlmutat Budán. Hiszen i5 26-tal, majd 1541-gyel Buda zenei élete - a magyar államiság gyakorlati megszűnésével - hamvába holt.

Haraszti Emil úgy vélte,97 hogy Heinrich Finck (1445-1527) már 1492-ben átvette a budai királyi zene- és énekkar — a magyar Hofkapelle - vezetését. Életrajza biztosan jelzi azt, hogy Finck pályafutása Miksa császárnak és II. Ulászlónak udvarából indult el. (Alfons Ott szerint Finck egyenesen Miksa császár 1498-ban organizált Hofkapelléjéből ment át Zsigmond lengyel király udvarába. Igen ám! Azonban Zsigmond [1506—1548] csak

1506-ban kerül a lengyel trónra, és addig, éppen 1498-1500-tól fogva Budán, bátyjának, II. Ulászló királynak - tróntalan és földtelen - vendégeként éldegélt.) így tehát Heinrich Fincknek lengyelországi működése aligha előzi meg Jagelló Zsigmond 1506. évi trónszerzését. Valószínűleg az a helyzet, hogy az öt évig itt élt Jagelló Zsigmond Heinrich Fincket éppen Budán ismeri meg, s innen viszi magával őt Krakkóba. Eszerint Finck 1492 és 1506 között lett légyen a budai Hofkapelle zeneigazgatója. 1506-tól Krakkóban, Zsigmondnál - II. Ulászló öccsénél — dolgozik ugyanebben a minőségben. Ő a késő gótikus lengyel muzsika legnagyobb alakja.

Christ ist erstanden című ötszólamú kórusművét - amely fenn218