Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

XVI. SZÁZADI NAGY MESTEREK MOHÁCS BUDÁJÁN II. Ulászló uralma-a valóságban s az azt tükröző történetírásban is - hanyatlás Mátyás fénykorához képest. Történetírásunk a gazdasági hanyatlással párhuzamosnak vélte a műveltség hanyat­lását is. Tévedett. - A Jagellók korának zenei élete - a budai udvar és az ország nagy elszegényedése ellenére is - kvalitásban elérte, ha ugyan meg nem haladta a Mátyás kori budai zenei életet. A korábban elvetett magok ekkorra értek be! De a Jagel­lók és a Jagelló királynék - Anne de Foix és Habsburg Mária- maguk is magas zenei műveltséggel rendelkeztek, s ezt meg is teremtették maguk körül. Amint a budai reneszánsz építészet nem hanyatlott, hanem folytatódott a Jagellók alatt, úgy a Jagelló kori Buda zenei életét sem intézhetjük el azzal, hogy Miksa császár átcsábította Mátyás udvari zenekarát. Lapozzunk kicsit bele II. Ulászló király számadáskönyveibe! A királyi kápolna isteni szolgálatát a király káplánjai látják el. Egy ízben „Capellanis Regie Maicstatis, qui serviunt in capella Castri Budensis” hatvan forintot fizetnek ki. A „rector capelle”- a zene- és ének kar vezetője - a királlyal kötött szerződés szerint 1494-95-ben évi kétszáz forint fizetésben részesül. Az adatok azt mutatják: ha Ulászló király útra kél, a káplánok egy része elkíséri. Másik részük Budán marad, s továbbra is végzi a házi kápolna istentiszteleti teendőit. A lőcsei diétára négy káplán kíséri Ulászló királyt, négy káplánja Budán marad. Valószínű azonban, hogy a királyi énekeskáplánok száma nyolcnál maga­sabb volt: pécsi tartózkodásakor ugyanis nyolc káplán van az uralkodó mellett. Az meg kevéssé valószínű, hogy Budán egy sem maradt volna. 215

Next

/
Thumbnails
Contents