Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

A KIRÁLYI ZENEKAR SZERVEZETE

A budai 1476. évi lakodalmi ünnepségek elmúltával a királyi pár egymással versengett a házi kápolna és az udvar zene- és énekkarának fejlesztésében.

Budán már Beatrix ideérkeztekor az Európa-szerte dívó burgundi zenei stílus uralkodott. (Mint láttuk: a németek francia zenének, az olaszok gótikus muzsikának nevezték.) Ez a stílus ekkor már csak nevében viselte eredete helyének, a burgundi udvarnak nevét.

Forrásaink Beatrix 1476. évi esküvője alkalmával is megemlékeznek a burgundi muzsika felől. A szász követ 1476. december 11-én azt jelenti Székesfehérvárról: „und viengen an das Ampt mit loeblichen gesang mit frant^osichen geset^en. . . und ward dasselbe das Ampt mit koestlichen gesetzen Stukhen gesungen...”*6 (...és kezdték az istentiszteletet francia módra írt felséges énekkel... és az istentisztelet során pompás énekeket zengedeztek. ..)

Erre a „francia" muzsikára utal Vitéz János nagyváradi püspök aulájának 145 i-ből ismert karigazgatója, a francia Galliens Péter Szent János-rendi lovag működése.

A budai udvar későbbi francia muzsikusainak egyike „Mecchi- no Francese nostro Musico”, mint Beatrix nevezi őt. Mecchinót Ercole ferrarai uralkodóherceg, Mátyás király sógora i486, június 7-én kelt levelében „il cantore francese” megjelöléssel említi.’7

Ennek a burgundi, francia zenei stílusnak írott emléke Bonfi- ninak, Mátyás, majd II. Ulászló udvari történetírójának feljegyzése is a budai udvar francia és német földi énekeseiről...’8

De ezt mutatják a XV. századi budai késő gótikus—reneszánsz udvar névlistái is.

202