Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

A már említetteken kívül — több-kevesebb ideig - az alábbi zeneszerzők és muzsikusok álltak a budai udvar zene- és énekkarának szolgálatában:

A XV. század legnagyobb mestere, a Hainaut-beli Josquin de Prés (1450-1521). Előbb Párizsban, Ockeghemnél tanult, majd a pápai énekkarban, majd Milánóban, végül pedig Mátyás király sógorának, Ercole d’Este ferrarai udvarában működött. Műveit Baininak, a pápai énekkar történetírójának állítása szerint Magyarországon is énekelték.” Kottái részben megmaradtak.

Pierre de la Rue felől a courtrai-i székesegyházban őrzött sírirata tanúsította azt, hogy „Pannónia királyának szolgálatában állott”. A burgundi iskola híres énekese volt. (Sírirata azt is feljegyezte, hogy ártatlan volt Vénusz bűnében. Ez „kétségkívül nem lehetett könnyű feladat a bourgignon udvar hölgyei között ...” - fűzi hozzá Haraszti Emil.)60

Jean Molinet, Froissart-tanítvány, kiváló muzsikus. Burgundi Mária hercegnővel megy Ausztriába. Itt a hercegnő férje, Habsburg I. Miksa császár udvarának zene- és énekkarába lép. Moli- net nem mint muzsikus, hanem mint zenetörténész vált híressé.

Krónikájában ő számol be arról, hogy I. Miksa császár udvarába Magyarországról szegődteti át Jennet de Valenchiennes-t és „másokat, akik azelőtt a magyar király - Mátyás — szolgálatában állottak” („. . .et aultres, qui par avant estoient au service du roi de Hongrie. .. ”). Molinet művéből tudjuk, hogy 1500 körül Miksa császár zene- és énekkarának negyven tagjából hét gyermek (szopránok), nyolc pedig trombon-játékos volt. A zenekarnak három síposa és négy orgonistája is volt.61

203