Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

az élén - Zslgmondot városról városra elkísérte magyar kapellája is. Művészettörténetünknek, heraldikánknak, köztörténetünknek számos egybehangzó emléke mutatja: a zsinati kultúrától a magyarok sem maradtak illetetlenek! Tucatjával bocsátja ki az uralkodó a címeres leveleket; templomaink francia és délnémet ihletésű freskókkal s táblaképekkel telnek meg. Ha Prágából a francia földön nevelkedett IV. Károly császár kis-Párizst akart csinálni, úgy fia, Zsigmond - gigászi építkezéseivel — olyan monumentumokat alkotott, például a Frisspalotát, amelynek lovagtermével csak az avignoni pápai váré vetekedhetett.

Mindenesetre Zsigmond zsinatai az új, hódító zenei stílusnak, a késő gótikus burgundi muzsikának elterjedése szempontjából éppen olyan jelentősek voltak, mint hajdan - a gregorián „musi- ca sacra” megindulása idején - a tridenti zsinat.”

Mindkét zsinaton temérdek magyar vett részt. A klérus nagy alakjain kívül megjelentek ott az ország bárói is, és sokan az udvart környező nemesek közül. Az udvari személyzet pedig -a kapella, a kancellária, a vadász, solymász, szekerész-, kürtösszervezet tagjai - teljes számban. Egy ideig a császár kíséretében volt Oswald von Wolkenstein is, a nagyszerű komponista és énekes.*6 De nemcsak ez az utolsó Minnesinger kísérgette Zsig- mondot.

A két zsinaton - az egykorú külföldi írók szerint - ötszáztizenhat, mások szerint hatszáz sípos, trombitás, dobos, jokulátor - fistulatores, tubicines, ioculatores - vett részt. Magyar is akadt köztük bőségesen !i7 Közülük való Zsigmond királynak az a muzsikusa, akit 1431-ben az üchtlandi Freiburg városa tüntetett ki.

188