Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

ban máig álló királyi házi kápolna felépül.) Ezt az 1427-es évszámot egy fontos képzőművészeti emlékből ismerjük. Ugyanis Péter fia Miklósunk, a budai királyai házi kápolna kántora az a férfiú, aki gótikus művészetünk nagy kincsét, a garamszentbe- nedeki szárnyas oltárt készíttette!26

Ezen a szentbenedeki szárnyas oltáron (amely ma az esztergomi Keresztény Múzeumban van) mind Petös fia Miklós, a királyi házi kápolna énekkarvezetője, mind pedig maga Zsigmond király is megjelenik. (Általában király-császártól hóhérinasig középkori társadalmunknak szinte keresztmetszetét leolvashatjuk az oltár ábrázolatain.)27

Mivel az a valószínű, hogy Zsigmond a budai házi kápolna építője (ebben a kápolnában állíttatja ki 1423-24-ben a császári koronaékszereket), ez magyarázza Szigeti Kilián felismerését is. Ugyanis szerinte Péter fia Miklós kántor szervezi meg az új capellát, a scholát.28 Ezt mutatja az is: Miklós nem a Szent Zsigmond kanonoka, hanem a kápolna kántora. Ennek a kápolnaiskolának 1450-ből egy jellemző adatát idézzük is: Szerémi János diák, a Pest megyei Inárcs falu volt skolasztikusa, ez időtt „a budai királyi kápolna mellett lévő iskolában” tartózkodik.2?

A NÉMETALFÖLDI-BURGUNDI3° MUZSIKA

Budán és Magyarországon

Láttuk: ha mégannyira részletesek is adataink a királyi házi kápolna szervezete és az abban működött emberek életsorsa felől, mennyire kevés ezekben az adatokban a zenetörténetileg fogható elem! S kevés — mi tagadás - a muzsikusok személyére való

185