Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

A házi oltár ötvösének technikájára emlékeztető alkotás a Magyar Nemzeti Múzeum vízaknai kelyhe is.20 Ennek talpán - a házi oltáréhoz hasonló keretezésben - hat zenélő angyal alakját látjuk. Itt a cimbalom s a tidula mellett újra megjelenik a - cintánvérszerű - kettős dob. De ott látjuk a nálunk a XIV. században még ritkaságszámba menő kéziorgonát, sőt, nem kis meglepetésre, a dudát is.2'

Képzőművészetünk zenés emlékei sorából - a XIV. századról esvén szó - kiemelhetjük freskóinknak zenés, jobbára harsonás angyalfiguráit. Ezeket a zenélő angyalokat mindenütt ott látjuk, ahol az Utolsó ítélet jelenetét, a Kürtök csodáját - a tuba mirum- nak mondott: csodák kürtjét - mutatja be a freskófestő.

A BUDAI KIRÁLYI KÁPOLNA MŰKÖDÉSE

Jó okkal vélem azt, hogv a budavári királyi palotát a XIV. század első felében I. Károly király kezdte el építtetni. O maga, elődei, sőt az 1560-70-es évekig még I. Lajos sem a Várhegy déli részén, hanem - Budán létükkor - a „magna curia regis”- nek, királyi nagykúriának vagy más néven Kammerhofnak nevezett épületben laktak. (Ez az épület a budai polgárváros falain belül - a mai Táncsics Mihály utca 9-11. sz. házak helyén, a XVI. század elején megszüntetett Szombatkapu mellett - helyezkedett el. Először egy 1301. évi eseménnyel kapcsolatban esik róla szó, mint olyan épületről, ahol a király lakni szokott. Ez Árpád-kori eredetének bizonysága.)

Tudjuk: a királyi lakóhelyeknek - Nyugat-Európában Nagy Károly korától, nálunk Szent István korától - nélkülözhetetlen kelléke a királyi házi kápolna. Ez Aachenban éppen úgy megvolt,