Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

mint nálunk Székesfehérvárott. És - Nagy Emese esztergomi ásatásai mutatták ki — Géza, I. István palotája szorosan összeépült a kör alaprajzú esztergomi első házi kápolnával. De nemcsak az állandóbb jellegű királyi szálláshelyeken voltak ilyen házi kápolnák. A vándorló udvartartás korától fogva a regia capellák szervezete az egész országot áthálózta. Udvaraink a korai századokban szinte állandóan útban, országjáráson voltak. Törvényeink gondoskodtak az úton járó királyok napi istentiszteletének megtartása végett a hordozható szentségekről, s a gyakoribb királyi szállásokon, ún. kurtiszokon királyi kápolnák is épültek. (Királyi kápolnáknak nevezték a királyi népek plébánia- templomait is: ezek azonban a királyi házi kápolnákkal nem azonosak.)22

Minderről azért érdemes - zenetörténetünkkel kapcsolatban - beszélnünk, mert az európai zenetörténetnek sarkalatos tétele az: a püspöki-érseki székhelyeknek s a káptalanoknak (káptalani iskoláknak) műzenei gyakorlatán kívül a középkori Európa műzenéjének harmadik nagy kirepítő fészke: a királyi udvarok ca- pellája. így volt ez nálunk is!

Az esztergomi királyi székhelyhez (1000-1241) a Szent Adal- bert-bazilikának s az ottani prépostságoknak zenei élete kapcsolódik. Székesfehérváréhoz a fehérvári prépostságé. A mai Nagy- Budapest térségének királyi szállása a korai századokban Pest volt és Óbuda. Utóbbi helyen az óbudai káptalan - Péter király alapítása — már a XIII. században iskolát tartott fenn.2J A királyi Pest városának plébániájából a XII. században sarjadt ki Kispest Szent Gellért-egyháza a jobb parton: ez a pesti leányegyház a XII. század végére már újabb anyaegyháza lett Sasad és Örs (Budaörs) királyi kápolnáinak. Magát a budai térséget a tatárjárás előtt királyi falvak s bennük királyi kápolnák sűrű koszorúja fogta körül.

181