Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

Erre az angyal szájához emeli a trombitát, és az igen hangosan, harsány hangon megzendül. Hallatára a kamrában lévő megbízottak beöntik az italt...”

Az elmondottak után elképzelhető, hogy Buchier mester miért került Magyarországra. A gyulafehérvári püspök nyilván nem efféle zenélő borkutat akart magának építtetni vele! A „fúvók”- ról írt rész azt gyaníttatja, a derék Willelmus mester zeneszerszámok s tán éppen orgona építéséhez is értett.

Győrffy György Buchier mester munkásságával kapcsolatban értékes adatokat tárt fel. így megállapította, hogy Buchier munkahelye a tatárjáráskor Gyulafehérvár volt. (Székesfehérvárott ugyanis püspökség a középkorban nem volt.) A Rubruki-féle kézirat úgy mondja: a gyulafehérvári püspök a Rouen melletti Belleville-ből való normann volt. Győrffy megállapította: 1222-től 1241-ig Reginaidus, belleville-i (Dep. Seine-Inférieure) születésű püspök állt a gyulafehérvári egyház élén. O volt a templom bővítője is.145 így valószínű: a francia Buchier a francia püspök meghívására azért jött Magyarországra, hogy részt vegyen a gyulafehérvári egyház bővítésével kapcsolatos ötvösmunkákban.

Rubruki Vilmos kéziratából még azt is megtudjuk: Mengü kán fejedelmi bőkezűséggel ezer márka súlyú ezüsttel jutalmazta Buchier mester ötvösremeket. Akkora summa ez, hogy alig mérhető! Ugyanekkoriban Magyarországon a komáromi várat, a váruradalommal - a Csallóköz huszonnégy falujával - s egy tatai malommal együtt nyolcszáz márka ezüstre taksálták.14

*

Adatainkból annyi bizonyos, hogv nálunk az a capella egyeduralmát a XIII-XIV. században - egyházi muzsikánknak felszárnya145