Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)
üres kézzel sosem mennek el az énekes deákok a hercegi aulából. Ezeknek az adatoknak szaporítását itt feleslegesnek tartom. Csupán az értékesebb sáfárkönyvi bejegyzéseket idézem. így 1501 újévének ünnepén az összes iskola deáksága rekordál, sőt megjelennek a budai Magdolna-egyház kántorai is. Másnap pedig, 1501. január 2-án az összes iskola deákságának részvételével újabb rekordálásra kerül sor. A farsang utóján, február 21-én ebéd után harci játékot mutatnak be a herceg előtt; a kar kardtáncot ad elő (choreas per gladios). Ugyané napon álorcás bolondok jelennek meg lóval, majd pedig kardtáncot mutatnak be a „felső udvarban”. 1501. május 2-án az oskolások rekordálásait más énekesek szakítják meg: vacsora után énekesek érkeznek a herceghez „cum mensuris”: ezek is a szokásos egy ortot kapják. 1501. november 25-én német énekesek játszanak Zsigmond előtt. Pár napra rá, november 20-án a herceg már Esztergomban van. Itt az érseknek - Bakócz Tamásnak — kántorai, másnap karkáplánjai keresik fel s köszöntik énekükkel. Az érseki kántorok három aranyat, a karénekes papok egy forintot kapnak. Ekkor a herceg már Lengyelország felé indul. December 4-én Nyitrán van: itt ugyancsak diákok énekelnek nála. (Az énekek tárgyát a számadáskönyv nem mondja meg. Nyilvánvaló, hogy a deákok által előadott énekek zöme liturgikus volt. Talán a herceg napi misehallgatásához tartozott.) Hosz- szabb távoliét után Zsigmond 1502. szeptember 11-én ér vissza Trencsénbe - itt nyolc garast juttat a rekordálóknak. Három nappal utóbb Nyitrára tér. Itt a kóruson éneklő scolarisok fél forintot kapnak tőle. Az ezt követő napokban Esztergomban, majd (Pilis) Szántón rekordálnak előtte. Buda után Székesfehérvárott (szeptember 130
