Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

talani iskola tanulói számára írták le. E neumás kódexnek 0, inclita David kezdetű himnusza és az augusztus 15-i Nagyboldogasszony ünnepére írt antifónája bizonyítja kifejezett magyarországi használatát. (Ugyanez az ének megvan az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár XIV. századi leírású kéziratában, az ún. Esztergomi-kódexben is.)6°

Jellegzetes korai egyházzenei alkotásaink voltaképpen tájjellegű parafrázisai, változatai a nagy nemzetközi gregorián zenei dallamkincsnek. Első emlékeink Boldogasszony „anyánkat”, Szűz Máriát, a „három magyar szent királyt” - Istvánt, Imrét, Lászlót - magasztalják, valamint Szent Adalbertét és Szent Gel- lért püspököt. Irodalmunknak első alkotásai is az ő emléküket dicsőítik - hiszen a legenda, a himnusz és a zsoltár egy tőről fakadt. Ide számíthatjuk a Szent Gellért püspökről szóló XII. századi antifónának ritmikus prózáját és Limoges-i János zirci apátnak - 1210 táján — Szent Bernátról írt himnuszát.6'

Legkorábbi magyar nyelvű egyházzenei emlékünket, az Oma- gvar Mária-siralomnak dallamát Szabolcsi Bence rekonstruálta. Az ő feltételezése az, hogy e versezetet — a liturgikus és paralitur- gikus kultusz határán - a francia Geoffroi de Breteuil Planctus Beate Marie Virginis c. szekvenciájának dallamára énekelték.62

Hézagos lenne azonban futó emlékezésünk korai századainknak zenei könvvemlékei felöl, ha meg nem emlékeznénk a magyar szentek életét is magában foglaló Hahóti-kódexről.

Valamivel korábbról, Szent Gellért püspök (t 1046) felől tudjuk, hogy amikor diplomáciai küldetésben Párizsba küldték, Magyarországra szállítandó könyvek után is kereskedett. Boni- pert atya, Pécs első püspöke hajdani tanítómesterét, a chartres-i Fulbert püspököt kérte: küldesse meg néki Priscianus grammatikáját. A Szent László király által Saint-Gilles-ből Somogyvárra telepített bencések szintén nem jöttek üres kézzel.