Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

15 38-1561: Pápay Pál nyitrai főesperes, később éneklőkanonok és nagyszombati plébános, érseki helynök.

1550: Verancsics Antal. 1550-ben szabolcsi főesperes, majd névleges esztergomi éneklőkanonok.55 Pécsi, majd 15 57-től egri püspök, 1569-től 1573-ig esztergomi érsek. Első miséjét 1569-ben két héttel esztergomi érsekségének elnyerése előtt mondta. De ekkor is csak csendes misét mondott; „az énekeset, ha Isten is úgy akarja, majd Nagyszombatban fogom nemsokára bemutatni” — írta.

Részben a királyi kápolna történetéhez, részben Esztergom zenetörténetéhez tartozik a Zsigmond király által megszervezett esztergomi ún. királyi káplánok korporációja. Státusukra Zsigmond király évi 400 aranyat kötött le Esztergom királyi város adójából. Kötelességük volt az, hogy — csakúgy, mint a többi korális pap - minden hórán jelen legyenek, s minden héten egy misét énekeljenek a király s a király hozzátartozóinak lelke üdvéért.

Mivel Zsigmond halála (1437) után az évi 400 arany elmaradt; az érsek kénytelen volt a tizenkét esztergomi királyi káplán intézményes foglalkoztatását megszüntetni.54

Az A CAPELLA MUZSIKA VIRÁGKORA

Keresztségünknek az államalapítással egyező századában - a XI. század Magyarországán — széles körben megkezdték az egyházi zene tanítását. A Csanádi és székesfehérvári iskola muzikális emlékeire utaló legendarészeket már idéztük.55 A káptalani iskolákon kívül azonban éppen olyan gonddal művelték a zeneoktatást korai bencés kolostorainkban is. (Más rend a XII. század végéig nem volt.)

111