Esztergomi Egyesületek alapszabályai, 21 db aprónyomtatvány (1837-1917)

Jelentés az Esztergomi kath. Legényegyesület 1904. évi közgyüléséről

2Ó

kik közül többen — önfeláldozással bár — de ma is viselik tisztségüket.

Megkezdette tehát működését az újjászervezett egyesület s azóta minden zaj nélkül, szakadatlanul folytatja áldásos tevékenységét.

Rátérhetünk immár az imént felvetett kérdésekre, amelyekre adandó válaszaim lehetőleg hű képét óhajtják visszatükrözni a legényegyesület tiz éves működésének.

A vallásos szellem fejlesztése az egyesület vezetőségének mindig éber gondoskodásának tárgyát képezte. Mert jól tudta, hogy ha tagjainak szivében a vallásosságot maradandóvá képes tenni, ezzel azoknak a legnagyobb jót, a legnagyobb kincset adja. Mert aki jó katholikus, az ha csapások sújtják : Isten akaratán megnyugszik, nem esik kétségbe, nem lesz földönfutóvá, nem züllik el, hanem Istenbe vetett hittel újból felveszi az élettel a harcot és utóbb is győznie kell! S ha szerencse éri, annak jótéteményeit nem fogja szükmarkuan egyedül élvezni, abból biztosan embertársainak is juttat. A vallásos ember szivében boldog és ez a legnagyobb boldogság, mit e földi lét embernek juttat. Törekedett az egyesület, hogy tagjait a józan életnek, a takarékosságnak megnyerje, hisz ezt a célt szolgálja az 1897-ben megalakult egyesületi takarékpénztár is. Az egyesület másodelnöke Andor György dr. azután Haliczky Béla és Wanitsek Rezső urak minden alkalmat megragadtak, hogy a tagokat Istennek megnyerjék és megtartsák; szóval, példával, tettel, minden eszközzel buzdították, hogy a köteles istentiszteleteken megjelenjenek és egyéb lelki kötelezettségeiknek pontosan megfeleljenek.

Hogy ezt az önzetlen törekvésüket, önfeláldozó buzgóságukat azután nem jutalmazta min-