Esztergomi Egyesületek alapszabályai, 21 db aprónyomtatvány (1837-1917)

Jelentés az Esztergomi kath. Legényegyesület 1904. évi közgyüléséről

21

dig megfelelő eredmény, azt az ő rovásukra egyáltalán nem lehet felírni.

Ami a hazafiui érzés ápolását és fokozását illeti, e részben is megtettük nemcsak kötelességünket, hanem mindent, amit csak tehettünk. Külsőleg is kifejezést adtunk közös szülőanyánk, a Haza iránti végtelen tisztelet és szeretetünknek, azon ünnepségeken, melyeket az erre legalkalmasabb ünnepnapokon tartottunk. Ilyenek voltak minden év március 15-ike, szabadságunk felvir- radásának felejthetetlen ünnepe és ilyen a Rákóczy ünnep. Azonban itt megjegyzem, hogy az még nem elég, ha tüzes szavalatok előadásával hangoztatjuk magyar hazafiságunkat, hanem kell, hogy minden törekvésünk oda irányuljon, hogy magunkat ipari pályánkon, minél tökéletesebb iparosokká képezve, a hazának minél munkásabb, minél hasznavehetőbb fiai lehessünk. Vallásos, szorgalmas és képzett iparosok hazánkat gazdaggá és tekintélyessé tehetik. Ezenkívül szép tanujelét adja hazafiságának az az egyesületi tag is, aki idegen hangzású nevét magyarra cseréli fel. Szól ez főképen azon hazafias érzésű ifjainknak, kik életük fontos fordulatai: az önállósulás és nősülés előtt állanak és igy ezt minden nagyobb nehézség nélkül megtehetik.

A társadalmi műveltség elsajátítását célozták a minden év téli évszakán tartott ismeretterjesztő, tudományos előadások. A 10 év alatt mintegy 35-re szaporodott szinielőadás, ezenkívül sok dalestély, nyilvános fellépések és a tánciskola mind eszközei voltak a művelődésnek. És önérzettel mondhatjuk, hogy ifjaink ritka kivétellel , teljes erejükből rajta voltak, hogy a műveltség elemeit elsajátítsák, a mi alatt nemcsak azt értjük, hogy mulatságok alkalmával ügyesen és