Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Antik és középkori művészet
Tanulmányok Prokopp Mária yo. születésnapjára hogy támogatta a Ludovika Akadémia építését és a sárospataki református főiskolát is.22 A számadások alapján a 1887-ben az ablakok javítására került sor, 1889-ben pedig a templom kapuját erősítették meg, vasalatát cserélték ki, ugyanekkor került sor a pince téglafalának kirakására is. A gyülekezet 1891-ben a templomot tovább szerette volna bővíteni, de az akkori Vallás- és Közoktatásügyi miniszter az épületet értékes műemlékek közé sorolta — főleg az Árpádkori építészeti hagyományt épségben megőrző torony, kórus és ablakok miatt —, ezért semmilyen további átalakítást, lerombolást nem engedélyezett. 23 A templom hazai középkori emlékanyagban betöltött kiemelt szerepére utal az is, hogy a MOB működésének korai szakaszában, már az 1892- ben tartott rendes ülésén foglalkozott a templom alapfalainak javításával és helyreállításával.24 A Bizottság döntése alapján Möller István (1892), majd pedig Sztehló Ottó (1895) járt a településen és készített rajzokat a templomról.25 Ebben az időben historizáló festést kapott. A rendelet hatására Kemény Bertalan, Ung vármegye államépítészeti hivatal mérnöke készített felújítási terveket a templomhoz, a toronyhoz pedig Sztehló Ottó készített rajzokat. 1895-ben elkészültek a munkálatokkal.26 (erre utal a bejárat feletti tábla) 1935-ben került sor a belső falak jelenlegi kifesté- sére.27 Egy évvel később 25. 000 koronáért a hajó és a torony is bádog héjazatot kapott.28 2006-ra külső homlokzata a felpúposodások miatt újabb felújításra szorult (3. kép).29 A hajó nyugati bejárata előtt téglány alaprajzú, egyszintes, nyugati oldalán faajtós bejárattal áttört, egyébként tükörmezős, önálló nyeregtetős, zsindellyel fedett előcsarnok kapcsolódik. A kapu felett fekvő téglány alaprajzú vörösmárvány táblát helyeztek el.30 Az oldalfalakat lezáró, többszörösen tagolt főpárkány enyhén kilép, a főhomlokzat orommezejét lépcsős kialakítású sáv keretezi. A hajó nyugati fala a széleken egy-egy alacsony, víz- vetős támpillérrel megtámasztott, a déli támpilléren megkopott szürke, címeres tábla alatt, tükörmezőben, magyar nyelvű felirat olvasható. Az előcsarnok feletti nagyrészt tagolatlan falsík egy félköríves záródású, kis karzatablakkal áttört, az előcsarnokhoz hasonló, lépcsősen alakított sávval kertezett. A kívülről kétszintes torony az oromzat szerves folytatása, nyugati fala a hajó homlokzatának nyugati falával egy síkba esik. Az alsószintje kicsit keskenyebb sáv, mind a négy oldalon falsávos keretezésű, tükörmezős díszítésű, mely a hajó felől a magas nyeregtető miatt nem látható. A felső szint mind a négy oldalán kettős ikerablakokkal áttört. Az ablakok enyhén mélyített tükörben helyezkednek el, a falélek sávos kialakításúak, a szemöldökrészen fű- részfogasan rakott vörös tégladíszesek. A félköríves záródású ablakok osztóoszlopa kő talplemezen áll, kör alaprajzú, feltehetően téglából rakott törzsét többszörösen tagolt fejezet zárja: a gyűrűs echinusz a lépcsőzetes lemeztagokkal alakított, négyzetes abakuszt tartja. Az ablakok feletti falmezőt ’zegzug’ minta díszíti. A torony falazott részét enyhén kilépő tornácos, magas, karcsú zsindellyel fedett sisak koronázza. A tornácot karcsú faragott fagyámok támasztják alá, mellvédje ugyancsak faragott, hullámmotívumos le- zárású, keskeny deszkákból áll, a körüljáró felső, szakasza (kinézője) oldalanként két-két ácsolt, könyökfás szerkezetből alakul. A toronysisak kiszélesedő alsó szakaszának négy sarkán kis fiatornyok állnak. A bádogborítású obeliszk-szerű fiatomyokat gömbdíszes széljelző zászlók koronázzák. A karcsú zsindelyes középtornyot oszlopon álló bádoggömb zárja le. A hajó kétszakaszos, az északi oldalon egy, a déli oldalon két, szalagkeretes, szegmensíves, záróköves le- zárású ablakkal, a karzat egy emeltíves ablakkal áttört, a szakaszok között vízvetős támpillérrel. A déli oldalfal nyugati szakaszán a befalazott egykori, feltehetően román kori csúcsíves bejárati kapu megmaradt hengertagos szárkövei és gerendájának kövei, kőműves vágásokkal láthatók. Az ettől keletre álló támpilléren nagyméretű, kör alakú mélyedés látható. A poligoná- lis szentély déli oldalfala hasonló kialakítású ablakkal áttört, az élek itt kétszintes vízvetős támpilléres támasztottak, a keleti végfalon egyszintes, szélesebb támpillér található. A pilléreken jól kivehető a kváde- rezés. A templom három szakaszos, teljes falfelülete festett. Az előcsarnok síkmennyezetes, a bejárati ajtó szegmensíves lezárású bélletben áll. A tornyot tartó egykori kegyúri karzat karzatalja emeltívű (csúcsíves) dongaboltozattal fedett, déli részéről nyílik a karzatfeljáró falépcsője. A karzat a hajóhoz két pillérrel alátámasztott, három félköríves árkádnyílással kapcsolódik, fenn a torony alátámasztása két oszlop alépítmény-szerű. A tartószerkezet elé lényegesen kiugró, fából készült karzatmellvéd újabb kialakítású, kanellurázott pilaszte4. kép. A palágykomoróci templombelső, 19-20. század. Fotó: Herczeg Renáta 75
