Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Antik és középkori művészet
Omnis creatura significans 2. kép. A palágykomoróci templom középkori falkép töredéke, 13. század. Fotó: Herczeg Renáta toronyalj egy időben készült, román kori, 13. századi vastag meszelt vakolatuk megegyezik. A hajó északi és déli falán 13-14. századi figurális festés húzódik a jelenlegi vakolat alatt. A torony pillérein későbbi, a reformáció idejéből származó díszítőfestés maradt fenn. A szentélyben a vakolatréteg alatt húzódik a befalazott sekrestyeajtó, gótikus ablakok, szentségtartó és ülőfülke. !3 A templom későbbi történetére vonatkozó adatok hiányoznak, legalábbis a jelenlegi kutatás nem hozott több eredményt a felszínre. Nem tudjuk például, hogyan nézett ki valójában a templombelső, történt-e átalakítás a 15. században, és hova kerültek a templom berendezési tárgyai. A reformáció elterjedésével a templom azonnal a reformátusokhoz került, akik szentélyét a 16. században átalakították a ma látható sokszögzáródásúvá. l4 Feltehetően a református liturgia rendjének megfelelően kellett bővíteni, megnagyobbítani a templomot. 1575-ben kriptájába temették el az település egyik urát, Szalay Ferencet. (Ezt őrzi a címeres kőtábla, mely ma a délnyugati pilléren, kívül látható.)^ Feltehetően ugyanekkor, a Heidelbergi Káté 98. pontja értemében a templom középkori freskóit is lemeszelték.16 A későbbi átalakítására, bővítésére és karbantartására vonatkozó adatok a parókián máig őrzött, 1795- től pontosan vezetett jegyzőkönyvekben és elszámolásokban olvashatók. Ezek alapján Nagymihályi Margit 1617-ben felújítatta, és ekkor már saját lelkésze is volt a gyülekezetnek.>7 A források alapján 1650-1683 között kétszer is javították a templomot. 1650-ben beszakadt a boltozata, melyet „a torony felől lévő falak közötti részen Jánoki Borbála szép festett deszkázattal rakatta be, amit a középen lévő felirat bizonyít: „Felséges Isten! Vedd jó kedvvel a kicsiny ajándékot, melyet jó szívvel nyújtott az te tiszteletedre az te alázatos szolgáló leányod Jánoki Borbála.”18 Ez a felirat ma már nem olvasható. 1652-ben pedig a gyülekezet a templom mennyezetét javíttatta: „Perfectum sumpti- bus Ecclesiae totiu Anno 1652 november 23.” A 18. század elején újabb javításokkal újult meg az épület. A költségek nagy részét ismét a Palágyi család állta. A gyülekezet lélekszámának növekedése miatt a század végén, 1791-ben készült el a ma is látható nyújtott karzat. 1798-1799 pedig a régi templomtorony tetőszerkezetétét javították. 1804-ben a település akkori földesura, Kárner Györgyné, Bemát Klára a templom zsindelyezését cseréltette. 1819-ben a templom rossz állapotban lévő kőpilléreit kivették és helyükre az északi oldalfal közepén meglévő támoszlopot építették.^ Ebből az időszakból maradt meg több Úrvacsorái edény is.20 Ekkor cserélték ki a gótikus ablakokat a ma is látható ablakokra. A 2006-os falkutatás során, az északi falon a támpillér felett előkerült a befalazott középkori ablak és a pillér mellett, a ma látható, 19. század eleji ablak könyöklőmagasságáig felnyúló, ugyancsak befalazott egykori sekrestyeajtó is. A parókián őrzött jegyzőkönyvekből és számadásokból kiderül, hogy a tető zsindelyezésének javítására, cserélésre 5-10 évenként gyűjtött a gyülekezet és javíttatta is (pl. 1812,1828,1832,1845). 1844-ben gróf Buttler János kezdeményezésére új, festett mennyezetet készítettek és a nyugati falon új ablakot nyitottak.21 A falu, a gyülekezet és a templom történetéhez szorosan hozzátartozik, hogy gróf Buttler János-Benedek-Vilmost (1773-1845) ide temették el. Buttler grófot Mikszáth Kálmán „Különös házasság” című regényéből ismerhetjük, de ismert róla az is, t su i Gv3. kép. A palágykomoróci templomtorony. Sztheló Ottó rajza, Budapest, 18g5.II. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, leltári sz. K 7008 74
