Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Antik és középkori művészet

Omnis creatura significans 5. kép. Ajánoshidai déli kapu jobb oldali fejezetzónája, Rostás Tibor fotója, 2008. strassi kapuk esetében sima felszínűek, míg Jánoshi- dán homorúak, az archivoltok itt tulajdonképpen él­ben metsződéi, szegmentíves kannelúrákkal tagoltak. Az oszlopfők ornamentikája a falsarkokon is folytató­dik, egységes fejezetzónát alkotva. A kapuzatok nem ugranak ki a falsíkból, igen jellegzetesen a fejezetzóna és a vállpárkányok profilja is elmetsződik a falsíkon. A krajnai plébániatemplom kapuin a szárkövek falsíkra merőleges oldalára is kifordul a fejezetornamentika, Jánoshidán nem, mivel itt szokatlanul már a szemöl­dökkő szerepel. A vállpárkányok mindhárom esetben egy kőből faragottak a fejezetekkel. A landstrassi nyu­gati kapun és Jánoshidán az attikai lábazatok is egy­séges zónát alkotnak, amely kifordul a szárkő merőle­ges oldalára is, de a homlokzatra nem — a falsíkon, akárcsak a fejezetsáv esetében, a profil elmetsződik. Különbség, hogy Jánoshidán a lábazatok alatti, négy­szöghasábos plinthoszok átlós irányúak, szemben a landstrassi lépcsőzetes megoldással. Utóbbi helyen a plinthosz felső szélét kis rézsű is tagolja, ez Jánoshidán elmarad. A krajnai plébániatemplom lábazatainak alsó tórusza nincs kiugratva a plinthosz fölött, Jánoshi­dán viszont igen, ami a töredékes felületek miatt je­lenleg a szárkövek merőleges oldalán tanulmányoz­ható leginkább. A landstrassi oldalkapu lábazatpáiján saroklevelek is feltűnnek. Vessük össze a fejezetplasztikát is. Az ornamentika alapegysége egy karéjcsoportokra szakadó levél, amely tulajdonképpen az akantuszlevélből származtatható, csak az akantusz élesen metszett, cakkozott tagolása enyhén homorodó felszínű karéjokká módosult. Ilyen levelek helyezkednek el ajánoshidai kapu falsarkain és a fejezeteken is, köztük a szögleteket széles, ötkaréjos levelek töltik ki (5. kép). A két nagy levélforma között alul íves átkötésekkel csatlakozó, kicsiny, ötkaréjos palmetták kaptak helyet. A karéj csoportokra tagolt le­velek mögül a sarkokra felnyúló, hosszúkás, kannelú- rázott levelek bukkannak elő, amelyek — és ez a de­koráció legfigyelemreméltóbb eleme — a szokásos bimbó helyett kis, karéjos levelekkel koszorúzott fe­jekben végződnek. A nyaktag a jobb oldalon lefelé for­duló, háromkaréjos levelekkel díszített, a bal oldalon csavart díszű, míg a vállpárkányt derékszöges vissza- metszés fölött félhomorlat, lemeztag és félpálca al­kotja. Ajánoshidai templom sekrestyéjében más kőe­lemek mellett három fejezetelem is található, melyek a templom elpusztult nyugati kapujáról származnak.3 Kettőn egy oszlopfő és egy falsarok, a harmadikon két oszlopfő és a köztük lévő falsarok ismerhető fel. Ezek szerint a nyugati kapu is legalább kétlépcsős bélletű le­hetett. Az ornamentika a déli kapu fejezetzónáinak megfelelő, bár a hosszúkás, kannelúrázott leveleket — amelyek vége mindenhol törött — kétfelől további 6. kép. A landstrassi plébániatemplom nyugati kapujá­nak bal oldali fejezetzónája, Rostás Tibor fotója, 2004. 7. kép. A landstrassi plébániatemplom nyugati kapujá­nak jobb oldali fejezetzónája, Rostás Tibor fotója, 2004. 8. kép. A landstrassi plébániatemplom déli kapujának bal oldali fejezetzónája, Rostás Tibor fotója, 2004. 66

Next

/
Thumbnails
Contents