Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Antik és középkori művészet
Omnis creatura significans nézésre hasonlónak látszott, mint amit a Cola Petruc- cioli kép esetében bemutattunk. A déli oldalapszis falán, a Köpönyeges Mária falkép helyén, a vakolat hasonlóan viseltes volt. Kisebb festéknyomokat is találtunk, különösen azon a helyen, ahova Jézus arca esett valaha. Itt ráadásul testszínű festékmaradványokat sikerült azonosítani. Reméltük tehát, hogy egy lumi- neszcenc felvételen ugyanúgy előkerülhetnek a festmény részletei, mint Cola Petruccioli képén. 2008. június közepén Gadányi György fotóművész segítségével nagyszámú UV lumineszcenc, hamis színes infravörös, keresztezett polarizátoros és közeli infravörös vizsgálatot végeztünk. A Zsámbékon készült felvételek első látásra csalódást okoztak. A Gróh-féle másolatról beazonosítható festménynek a leghalványabb nyomai sem ismerhetők fel rajtuk. Meg kell tehát állapítanunk: a pusztulás olyan mértékű volt, hogy a falfestmény nyomai már ezzel a technikával sem hívhatók elő (3. kép). A képek alaposabb tanulmányozása azonban megmutatta, hogy munkánk nem volt teljesen hiábavaló. A fényképeken ugyanis világosan elkülönülnek a csupasz kő felületek, a románkori és a gótikus vakolat, továbbá a modern cementes javítások is. A közelmúltban készült javítások egy3. kép. A romtemplom déli mellékapszisának északi fala. Zsámbék. 13. század. UV lumineszcenc felvétel. Fotó: Bóna István. 4. kép. A romtemplom déli mellékapszisának északi fala. Zsámbék. 13. század. Hamis-színes infravörös felvétel. Fotó: Gadányi György. mástól is jól megkülönböztethetők. Ha a templom falait szabad szemmel vizsgáljuk, vagy normál fényképeket készítünk róluk, úgy tűnik, mintha vakolat már nem is maradt volna a felületeken. Ennek fő okai között kell említenünk, hogy a gótikus vakolat színe és karaktere nagyon hasonlít a viseltes állapotú kőéhez, míg a restaurátorok igyekeztek olyan kőkiegészítéseket készíteni, melyek beolvadnak a falba. A lumineszcens technika zsámbéki tapasztalataink alapján lehetővé tenné a műemléképületek falainak részletes vizsgálatát, kutatását és hiteles dokumentálását. Jelen esetben például jól meghatározható, hogy Gróh kora óta mennyi pusztult el a gótikus vakolatokból. 1907-es másolatán ő precízen jelölte a vakolat hiányokat. Ezek tették lehetővé a festmények elhelyezkedésének pontos beazonosítását. A festmény-restaurálásban a lumineszcenc fényképezés már mindennapos rutinnak mondható. Viszonylagos egyszerűsége és olcsósága miatt a műemlékek vizsgálatánál is érdemes lenne gyakrabban használni. A szerző szinte minden munkájánál végez ilyen vizsgálatokat. A fenti vizsgálatokkal párhuzamosan lefényképeztük az egész felületet a Kodak gyár hamis infravörös színes filmjével is, melyet eredetileg kémkedés céljaira fejlesztettek ki. Ez a különböző pigmenteket jellegzetesen elváltoztatott színekben mutatja meg. Ennek a filmnek a használata már bonyolultabb, különleges kezelést igényel. Csak professzionális fotós közreműködésével alkalmazható. Talán ezért nem terjedt el annyira. Elsősorban Olaszországban használták, például az arez- zói Piero della Francesca freskók előzetes vizsgálatainál^ Zsámbékon a déli mellékszentélyben, a Köpönyeges Mária (4. kép) és a Maiestas Domini freskók helyeit fényképeztük vele. Sajnos a festésnek semmi nyomát nem találtuk. Az eredmény hasonlít a lumineszcenc vizsgálatéhoz, azaz a különböző vakolatok mutathatók ki ezzel az eljárással is. Előnye lehetne, hogy nappal is használható, sajnos azonban a filmhez már nem lehet hozzájutni. Talán csak abban reménykedhetünk, hogy az eljárásnak már van digitális változata, ami egyszer majd megjelenhet a civil gyakorlatban is. Próbálkoztunk még a közeli infravörös sugárzást érzékelő kamerával is. Az eredmény még az előbbinél is kevesebb, nem kaptunk semmi többlet információt. A karzat déli szakaszából a középső szakaszba átvezető nyílás boltívén egy sárgásbarna réteggel fedett falfestés nyomai figyelhetők meg. Ezt is megnéztük az infra kamerával, de nem „láttunk át” a kérgen. Ezért megpróbálkoztunk még egy módszerrel, melyet ásványi kérgek által elhomályosított fal- és sziklafestmények „előhívására” használnak. Ez is csak sötétben alkalmazható. Lényege az, hogy polarizált fénnyel kell megvilágítani a felületet, majd keresztezett polarizátoron keresztül fényképezünk. Ha az ásványi kéreg is polarizáltán veri vissza a fényt, akkor esélyünk van ennek a kiszűrésére. Ekkor csak az a gyenge fény juthat be a fényképezőgépbe, ami átjutott 62
